Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

23e) Egyéb ásványok, a Bind.trfii. Chalcopyrit: egy vaskos kézipéldányban került a nemzeti Múzeum birtokába; zárványai gyanánt a Quarz és Siderit említhetők. Fakóércz: vaskos, szürkés fekete színű darab, Quarz, Chalcopyrit, Siderit zárványokkal; LOCZKA úr szerint főleg Sb tartalmú, sok Cu, kevesebb Fe és csekély Zn a további elemei. Vascsilláin: nagy darabokban, nagy leveles és aprószemű változatokkal; Quarz, Chalcopyrit kísérik. Az ú. n. « Glaskopf» is szép példányokban található. Quarz : jókora, fehér kristályokban találtatik. Rendesen helyenként vascsillám borítja, úgy hogy a kristályok felülete rózsaszínűre festett ; a vascsillám egyúttal a Quarzot kísérő Sideritre is letelepedett. A nagy kristályok hézagaiba apró víztiszta Quarzok rakódtak le. A nagy fehér kristályokra nézve jellemző, hogy azok sajátságosan hasadozottak. A hasadásokat azonban új anyag mintegy kitölteni iparkodott, a különfélekép orientálva oda telepedett apró Quarz kristályok által; olykor látható, hogy nagyobb kristályoknak letört végeit későbbi kristálykák vascsillámmal keverve befödik úgy, hogy idővel a letört vég egységesen helyre állhatott volna. A kristálycsoportok összefüggése szilárd ugyan, de a sokszoros széthasadozás nyomai igen szembeötlenek. Vasvirág: agyagos, kisszemű brecciára szép fehér kéreg alakjában telepedett le. Siderit: borsósárga színű darabok, a felületen barnább sárga, csillogó kisebb rhomboéderekkel, melyeken a OB is megfigyelhető ; társaságában fehér Quarz, Vascsillám és Chalcopyrit található. Igen csinosak végül a Bindtről származó csuszamlási példányok is. Én két darabot gyűjtöttem, az egyik sárgásbarna színű, tükörfényesre símított példány, a melynek szélein ismerhető fel, hogy anyaga Siderit; a lecsiszolt felületek a darabon keresztül kasul húzódnak. A másik egy többé-kevésbbé elmállott Siderit, a mely a simára csiszolódott felületeken világos borsósárga színű. A mint az előbbiekből látható, a Bindt vaskő bányaterülete az ásványok szempontjából többszörösen érdekes. A szakirodalomban azonban ide vonatkozó adatokat alig találunk, úgy hog}

r mint újdonságot említhetem A. v. GRODDECK legújabban megjelent munkálatát «Ueber die Gesteine der Bindt in Ober-Ungarn»*, a melyben egyebeken kívül becses bányageologiai vonatkozások is találhatók. Kis-Hnilecz. A kis- Hnilecz a Bindt közelében, attól délnek van és az ezen bányaterületről származó darabokat ugyancsak RAKUS FÁI, úr ajándékából szereztem meg a nemzeti Múzeum számára. * Jahrbuch Jer kaiR. kön. Geolog. lieichsanstalt. Wien. Jahrgang 1885, p. 663.