Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

203. SZEPES MEGYEI ÁSVÁNYOK. Az elmúlt 1885. év nyarán egyrészt a magyar nemzeti Múzeum megbízásából, másrészt SEMSEY ANDOR úr áldozatkészsége folytán Szepes megye déli részét látogattam meg és ott nemzeti Muzeumunk részére ásványokat gyűjtöttem. Egyik kiindulási pontom ALBRECHT főherczeg bindti bányaterülete volt, a honnét RAKUS PÁL bányatiszt úr szívességéből több érdekes példányt hoztam gyűjteményünkbe. A Bindtről származó egyes ásványok ismertetése az alábbi. a) Arseivopyrit. Ez ásvány mint ritkaság a Bindten egy ízben találtatott és Chloantit néven az 1885-ki budapesti országos kiállításon is látható volt. A magyarhoni földtani társulat i880. évi február hó 4-én tartott szakülésén először dr. KRENNER JÓZSEF SÁNDOR úr mutatta be azt mint Arsenopyritet.* A példánynál, melyet én hoztam, az Arsenopyrit kristályok egy szürkés, kemény, talkos-agyagba zárvák, a mely kőzetet Quarz erek és csomók tarkítanak. Ha szétütjük, az Arsenopyrit kristályai könyen kihullanak, a nagyobbak többékevésbbé széttöredeznek, olykor a prisma szerint elhasadni látszanak. E kristályok átalában jókorák, néha a legnagyobb kiterjedés mentén másfél cm.-nel is hosszabbak. Rendesen többé-kevésbbé egyközesen több kristály nőtt össze és az így támadó lapismétlődések az élszögek pontosabb mérésének tetemes akadályai. Ha azokat a szokott módon állítjuk fel, hogy t. i. a hasadási prismás alak az első prisma legyen, akkor látnivaló, hogy ezeknek habitusa a közönséges, a brachy-tengely szerint nyújtott, dómás. ARZRUNI betűit használva ** rajtuk a következő alakokat észleltem, a nagyság szerint fogyó rendben felsorolva: n. (012).VaPoo, m.(110).ooP, d. (101). Poo, q. (Oil). Poo. A mért szögértékek az említett fogyatékosság miatt csakis orientálásra alkalmasak, nevezetesen: m : m! = 110: 1 TO d :d' = 101 : 101 n :ri = 012:012 q :q =011:011 m: d =110:101 * Földtani Értesítő. 1. 1880. p. 33. ** GROTH'S Zeitschrift. 2. p. 430. = 66° 13' — 68 ° 48'. 4 kristályon = 57 14 .... 1 « = 119 47 —12035. 2 « = 81 51 —82 55 . 1 = 43 49 .... 1