Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

17ken az orientálás a rhombos szimmetriának megfelelő és a tetemes pleochroismus a legjobban jellemzi ezen kristályokat is. Az absorbeálás sem csekély fokú, ez a kristálytani tengelyekre vonatkoztatva: b>cxl , b és c között nem igen eltérő, de határozottan megkülönböztethető a c>á, végre a b>á pedig épen tetemes. A tengelyszínek sorrendje, különböző vastag három lemezen észlelve az alábbi: ä be sárgásbarna — halvány hagymazöld szekfűbarna halvány hagymazöld barnássárga-sárgásbarna szekfűbarna a szürkébe — Dr. KRENNER JÓZSEF SVNDOR műegyetemi tanár úr szívességéből a BERTRAND-féle mikroskóp segélyével a makrovéglappal egyközes lemezen a meghatározott negativ optikai tengelyszög is megmérhető volt, a melynek értéke olajban sárga fénynél 7 I ° 30', 6 beállítás középértéke, 51' középeltéréssel. Ez a tengelyszög a mont-dore-i ós az aranyi hegyi Hypersthen megfelelő értéke közé esik. Fölemlíthetem még, hogy a brachyvéglappal egyközes lemezen vertikális irányú hasadási vonalak a makrovéglap szerint való elválásra utalnak. A kőzet vekonycsiszolatában sötétszürke alapanyag bőven látható, mely apró pontokkal telve van és poláros fényben isotrop. Itt-ott világosabb színű üvegrészleteket is megügyelni lehet. A Földpátok nagyok, sok üveg- és gázzárványt tartalmaznak; Ortboklasra nem akadtam. Hyperstlien metszetekre bőven találni, a melyek az optikai viselkedés, nevezetesen az élénk pleochroismus folytán jellegesen felismerhetők. Minden Hypersthen kristály többé kevésbbe repedezett és a hasadékot rendesen egy sötétebb anyag tölti ki, a mely azonban az eredeti kristálylyal optikailag egységes és abban struktúrát sem ügyelhettem meg. Mágnesvas nemcsak a Hypersthen kristályokban van bőven, de kisebb-nagyobb szemeit az egész csiszolatban szétszórva föllelhetni. Úgy a Hypersthenekben mint — és leginkább a Plagioklasokban még víztiszta hosszúkás Mikrolithok vannak, végre a csiszolatban néhány kristálytöredék Amphibol lehet. A Pokhausz hegy maga Selmecz környékén az Augit-Andesit nagy területének egy deli pontja a mint azt Selmecz és vidékének legújabb földtani térképén látni lehet.* Mivel pedig e kőzet olyan, hogy a maga nemében jelleges Hypersthen-Andesitnek nevezhető, nem tartottam érdektelennek a terület többi pontjairól származó «Augit-Andesiteket»** (Augit-Trachit, Szabó) Dr. SZABÓ JÓZSKK: Selmecz geologiai viszonyainak előleges vázlata. Matliem. és term. tud. Értesítő. Kiadja a magy. tud. Akadémia. III. 1884/>5, p. 153. ** p)

r- SZABÓ JÓZSKF a «Selmeczbánya vid. földt. szerk. ós a m. k. felsőbiebertárnai bányák mív. visz. ismertetése» (Selmecz, 1885.) czímű munkában a 40. lapon már a «li/roxentrachit* megfelelőbb csoport nevet használja. L. egyúttal: Értek, a term. tud. kör. Kiadja a m. tud. Akad. XV. köt. 1885. 3. szám. Terménzetrajzi Füzetek. X. köt. 2