Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

2-3. szám

A C. pseudo-Suessi különben némi rokonaágban áll a G. Carnuntinum, PARTSCH-al is. De ezen, bár egykorú alaktól még jobban különbözik, mint az öregebb G. Suessi-WA. A G. Garnuntinum ugyanis nagyobb, vastagabb teknöjű és gömbölyűbb alakú. Bordái igen kiemelkedők. A bordák -közt némelyik itt is vastagabb és tüskékkel díszített s ezek közt vékonyabb bordák vannak. A Carnuntinum-nál azonban ezen jelleg már korántsem oly szembetűnő, mint alakunknál is és a C. Suessi és G. pseudo-Suessi-nél élt alkotó borda itt elveszett s inkább a 2. és 3-dik vastagabb borda az, mely üykóp kitűnik a többi közül. FUCHS TIVADAR úr, a bécsi es. kir. természetrajzi udvari múzeum őre szívességéből a bécsi medenczéből származó példányokat tekintettem meg s így saját szemeimmel győződtem meg e különbségekről. A VI. TÁBLA MAGYARÁZATA. 1. ábra. Cardium pêevdo-Suessi, HAL. Langenfeldről, másfélszeres nagyításban, átmenet a C. Suessi,TÍARBAIOZ. 2. ábra típusos példány Langenfeldről, másfélszeres nagyításban. 3. a. b. ábra — mellső oldalán is lecsapott extrém alak, Langenfeldről, másfélszeres nagyításban. •4., 5. ábra — — — típusos példányok Nikolincz-ről, természetes nagyságban. Mindezen eredeti példányok a M. kir. Földtani Intézet gyűjteményeiben Őriztetnek.