Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

2-3. szám

lui a többi rovarokéhoz, harántcsíkolt izomelemek alkotják. Metszeteken azon­nal feltűnik, hogy az izomréteget két irányban haladó izomrostok szerkesz­tik. A hosszirányban futó izomelemek sokkal gyengébben vannak kifejlődve, mint a körkörösen haladó izomrostok, a melyeknek túlságos kiképződése külö­nösen az előbél kezdetét és a végbélt jellemzi ; 8—10 izomrost van ott kalács­szerűen összefonódva, a melyek szabályszerű összehúzódása által a tápláló anyag az előbélböl a középbélbe tolatik, illetőleg a meg nem emésztett anyag a végbélben a végnyiláson át, a tápláló csatornából eltávolíttatik. Az izomréteget mindig rostok alkotják. Magok az egyes izomrostok különböző nagyságúak, legtekintélyesebb nagyságot a középbélben érnek el, hol a hosszirányban futók nem ritkán több milimeternyiek is. Vastagságuk némileg ingadozó. Az előbélben és végbélben legvastagabbak, keresztátmérő­jük 10—25 [j.-t is elér — míg a középbélben a legkeskenyebbek, hol néha csaknem fonalszerűen megkeskenyedve is találhatni. Haránt metszeteken többnyire köralakot mutatnak, nem ritkán kölcsönös nyomás következtében igen különböző — legtöbbször lapított szögletes — alakot vehetnek fel. Lefu­tásukban gyengén hullámzatosak s csak ritkán egyenesek. Mindig egyszerűek és sohasem elágazók. Az izomrostok sarkolemmája rugalmas, üvegszerű, egynemű, szerkezet nélküli hártya, mely itt-ott maggal is bír. Kettőn sarkollemmnt (egy külsőt és egy belsőt) minőt Thanhof/er 18 a Hydrophilusnah ezőmbizmain talált, egy esetben sem voltam képes észlelni. Az izomcsőben a haránt csikolat nincs oly erősen kifejlődve, mint a czombizmokban, de azért a KaAUSE-féle vonalakat minden esetben képes voltam felismerni. A tápláló cső legkülső falát (V. tábla, 12. és 13. ábra) egy kötőszöveti hártya képezi, egy sejtekkel bőven ellátott burok, melynek szerkezete külö­nösen az elő- és középbálben felosmiumsavval vagy hsematoxylennel kezelt készítményeken látható jól. Sejtjeinek nagysága és alakja némi változásnak van alávetve ; a sejtek mindig hosszúkásak és sohasem elágazók. Sejtmagjuk aránylag kicsi s lapított gömbalakú. Plasmájuk homogénnak látszik. E hártya az utóbélben sokkal vékonyabb lesz s csak az itt-ott fellépő magok árulják el sejtes szerkezetét. A Malpighi-etlények. — A rovarok szervezetében nagyon kevés olyan boncztanilag már évszázadok óta ismeretes orgánummal találkozunk, mint a Malpighi-edények, melyeknek élettani szerepe olyan sok vitatásnak szol­gált volna tárgyául s melylyel olyan sok ingadozó eredményű és valónak egyáltalában meg nem felelő vizsgálatok s kísérletek tétettek volna. Élettani 17 PLATEAU : Recherches s. I. phén. de la digestion etc. (Mémoires de l'Acad. royal le Belgique torn. XVII. 187ßj. ]TI THANHOFFER : Adatok a harántcsikú izmok szerkezete és idegvégződéséhez. Ért. a term. tud. kör. Kiadja a m. tud. Akad. XI. köt., 13. szám, 1881.

Next

/
Oldalképek
Tartalom