Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 9/1-4. (Budapest, 1885)
1. szám
it scheidet sie sich durch kahle Griffel, dicht behaarte Petiolen und Blattunterseite, fast kreisrundliche Blätter etc. ; von letzterer aber durch dicht behaarte Petiolen und die ebenso dicht behaarte Blattunterseite, die drüsenborstigen kürzeren und mehr eikugeligen Beceptakeln, kleinere kreisförmige Blätter etc. Von allen anderen Bosen dieser Gruppe ist sie durch die eiförmigen kugeligen Beceptakeln, von den Suavifoliis überdies durch kahle Griffel, blasseres Colorit der Petalen sofort zu unterscheiden.» 890. Bosa uncinella Bess. Gyéren a Csála erdőben ; Paulis szőlőhegyein ; Menyháza felett a Tyinósza hegylaposnál. 891. Mosa solstitialis Bess. Paulis szőlőhegyein bőven. var) rariijlanda. Differt a typo pedunculis germinibusque nonnullis hinc-inde glandulis praeditis.— Paulis szőlőhegyein, de csak egy bokor. 892. Búsa Transsilranicu Schur. Napos dombokon Paulis mellett elég. var) Scktirii Simk. Typus Rosse Transsilvanica? foliis penitus glabris est praeditus ; R. Schurii mea a typo illo differt foliorum nervo medio petiolisque plus minus pubescentibus. — Menyháza hegyen a Tyeusz völgye fele s a Tynószánál. 893. Rosa denticulatu Borb. Sólymos völgyében. 894. Rosa arratica Puget. Dézna várhegyének hegyhátán több cserje. Heinrich Braun e növényünket a Puget origináléival is összehasonlítá s a Rosa arvatica Puget tőalakjának találta. 895. Rosa Zalana Wiesb. Dézna-várhegyén gyéren. 896. Rosa micrantha Smith. Borossebes mellett a Kisplesán. 897. Rubus caesius L. Arad szántóin s a Csála erdő irtásain bőven; továbbá Paulistól a Mokráig az egész Hegyalján ; Menyháza mellett a kohónál. 898. Ridais suleatus Vest. Menyháza patakánál a kohó körül elég. 899. Rubus hirtus W. et K. Zánii-völgyben, valamint Sólymos és Menyháza hegyem. 900. Rubus tomentosus Borkb. Radna hegyein; Kladova völgyétől a Mokráig az egész Hegyalján; Borossebesnél a Czigányhegyen. 901. Rubus Schwarzeri (discolor — tomentosus) Holuby. Radna hegyein ; a sólymosi várhegyen és Sólymos völgyében. 902. Rubus discolor Weihe et Nées. Sólymos várától Világosig s a Mokráig az egész Hegyalján ; Borossebes mellett a Kisplesán ; Menyháza patakánál. 903. Rubus Mi'uíjliázcnsis (sulcato-discolor) Simk. — Plures hujus formas ad balneas Menyházenses legi, qua? omnes medium quasi inter Rubum sulcatum Vest et Rubum discolorem Weihe et Neestenent. — Rami hornotini steriles sunt glabri, sulcati, aculeis validis muniti, illorum Rubi sulcati similes ; stipula? lineares ; foliola inter formata illorum Rubi sulcati et Rubi discoloris ambiguunt ; folia ramorum fiorentium infima illorum
