Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 9/1-4. (Budapest, 1885)
1. szám
532. Teuer tum Scordal m L. Arad árterem és vízereinél : így a Súlyomérnél, Szárazérnél, a mikalakai legelőnél s a Bogdanovics-érnél. 533. Verbena officinalis L. Aradnál, Ujaradnál s az egész területen közönséges. 534. Heliotropium europacum L. Aradnál a Maros mentén, a pályaháznál s a kurticsi uton ; Battonyán. 535. Heliotropium supinum L. Pécska pocsolyás mezőin. 536—7. Cerinthe minor L. ; és Echium vulgare L. Aradon, Ujaradon s az egész területen. 538. Echium rubrum Jacq. Ménes felett a Kecskés felé. 5:>9. Onosma arenarium, W. et K. A Csála erdő szélén igen gyéren. 540. Pul'inonaria obscura Du-Mort. Az egész hegy vidék erdeiben Zámtól Világosig s innen Menyházáig. 541 — 4. Pulmonaria mollissima Kerner ; Nonne a piiila DC; Auch usa officinalis L. ; Lithospermuni or cense L.: Aradnál s az egész területen. 545. 1jithospermiim officinale L. Dézna várhegyén. 546. Lithospermuni purpureo-cirruleuiii L. Az egész hegyvidéken. 547. Auchusa Barrelieri DC. Aradnál a Maros mentén néhány példány ; a Sólymostól Kadnáig húzódó hegyoldalakon. 548. Myosotis palustris Roth. Az egész hegyvidéken. 549. Myosotis silvatiea Hoffm. Kladova és Sólymos völgyeiben. 550. Myosotis intermedia Link. Aradnál s az egész bejárt területen. 551. Myosotis hispida Schlechtd. Aradnál a Csála erdő szélén s az O-temetőben ; Paulis szőlőhegyei közt. 552. Myosotis stricto Link. Arad mellett a temesvári vasút töltésein ;" Paulis, Ménes és Gyorok hegyein; Mokra hegyén; Dézna várhegyén. 553. Myosotis sparsifiora Mik. Kladova völgyének nyilasánál egy kis területen. 554. Symphytum cordât um W. et K. A zárni völgyben bőven ; ellenben a sólymosi völgyben és Borossebbesnél gyéren. 555. Symphytum tuberosum L. Zám, Kladova és Sólymos völgyeiben. 556—8. Symphytum officinale L. ; Echinospermum Lappula Lehm ; Cgiioglossum officinale L; Aradnál s az egész területen. 559. Cgnoglossuni Hungáriáim Simk. Ritka a sólymosi vár napos sziklás lejtőjén; bővebben a Paulistól Kladova völgye felé húzódó hegylejtőkön. Szedtem e növényt a Fertő nyugati oldalán emelkedő Haglersbergen is Gioss mellett; valamint a Szokolya hegyen Tolcsva közelében; ezért ha a budapesti és fóthi termő helyeket is számba veszszük, — elterjedése elég nagynak tűnik elő hazánkban. — Borbás a Cgnoglossuni Hunija ricumot a «Budapest és környéke » I. (1879) 225. lapján, a Cgnoglossuni jrictum Aif.-hoz hajlandó vonni; ezt azonban hibásan teszi: mert e növény a Cynoglossum pictumtól úgy virágainak mint leveleinek alkotásában igen
