Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 9/1-4. (Budapest, 1885)

1. szám

465. Vinca minor L. Borossebesnél a Kisplesán. 466. Vincetoxicum laxum Bartl. Aradnál a Csála erdőben és a Maros mentén ; az egész hegyvidéken Zámtól Világosig s a Mokráig ; Borossebes és Menyháza hegyein. 467. Gmtiana cruciata L. Dézna várhegyén és Menyháza hegyein. 468. Gentiana asclepiadea L. Menyháza hegyvidékén a Pinkoja felé. 469. Gentiana Pneumonanthe L. Kladova völgye ; Paulis és Ménes hegyei. 470. Gentiana Germanica Willd. Néhány szál a Tyinósza felé Menyháza hegyein. 471. Erytkraea Gentaurium Pers. Aradnál a Csála erdő tisztásain s a Maros mentén helyenkint ; Kladova völgyétől az egész Hegyalján a Mokráig. 472. Erytkraea pulckella Fries. Aradnál a Vár körül a Maros árterein, gyéren ; Paulisnál, Kladovánál és Radnánál. 473. Mentha Pulegium L. Aradnál s az egész területen közönséges. 474. Mentha stenotrùha Borb. Kladova völgyében. 475. Mentha Marisensis Simk. — Media quasi inter Ment ha in candicantem Crantz et M. Wierzbickianam Opiz. Folia utinillis oblongo-lanceolata, acute patuleque serrata; sed a Mentha candicante difiért foliis subtus virentibus et hirtulis spicisque gracilioribus ; a Mentho Wierzbickiana invicem — quacum colore et vestimento foliorum convenit -— difiért spicis densis, crassioribus et bracteis verticilla vix aut non superantibus. Verticilla fiorurn in Mentha Wierzbickiana Opic, bracteis sunt longe superata, spicamque laxam gracilem formant. Bőven terem a Maros mentének ártéri legelőin Aradtól s Ujaradtól Déváig. 476. Mentha Wierzbickiana; (Opiz pro var.). Aradnál a Maros mentén a Súlyoméi* felé ; Kladova völgyében ; a zárni völgyben és Dézna várhegye alatt. 477. Mentha aquatica L. Kladova völgyében. 478. Mentha aquatica-arvensis. Kladova völgyében. 479. Mentha arrensis L. Aradnál a Buzsák pusztán; Kladova völgyében. 480. Mentha austriaca Jacq. Aradnál a Csála erdőben, a Súlyom-, Nymphsea- ós a Bogdanovics-érben. 481. Mentha nitida Host. Aradnál a Szárazérben bőven. 482. Lycopus exaltatus L. Aradon a Maros mellékein, a Vár kőről s a Sulyom-érnél. 483—5. Lycopus europaeus L. ; Salvia pratensis L. ; és Salvia nemorosa L. (S. silvestris Auct. — non L.). Aradnál, Ujaradnál és az egész területen közönségesek. 486. Salvia rertieillata L. Aradon a temesvári vasútnál.