Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 8/1-4. (Budapest, 1884)
1. szám
paulo intensius flavescentibus; ventre punctis subdenudatis sparso; segmento quinto linea longitudinali notato et apice impresso, dorsali ultimo vero prolongato, ventralem multo superante, longitudinaliter carinato, apice inferius versus truncato, modice impresso et prouti etiam ventrali apice pilis nigris instructo. Pedes griseo-pubescentee, tibiis anticis, vel etiam posterioribus supra obscure testaceis, mediis supra angulatis et apicem versus, sicut etiam posticis, fulvo-hirsutis. A pio> raemoriae viro Alberto Kindermann in Armenia ad Diarbekir detecta. A fej fekete, durvan es kisse szetszortan pontozott, a csapok kozt meglehetSs melyen benyomott, barna, lapulo szorcsekkel es felallo fekete sz6rokkel fedett, melyek a szemek alatt sziirkekkel vegyiiltek. A csapok vekonyak, a testnel valamivel rovidebbek, elso es masodik iziilekok fekete s hamvas sz5rcsekkel boritott, a tobbi rdtszinu, sziirken pelyhedzo s vegeik gyongen vastagodottak; a harmadik iziilek az elsdnel joval, a negyediknel pedig csak kevessel hosszabb. A tor hosszanal szelesebb, kozepe mogott kisse szelesbedett, eliil egy negyed reszen oldalvast sekelyen, alapja el5tt pedig melyebben harantan osszeszorult, hata hosszvonalan kisse emelkedettebb es stirti, molyhos, szalmasarga vonallal jelolt, kiilonben fekete, red6sen pontozott es barna szorcsekkel siiriin boritott, melyek kozt gyeren felalld feketek is vanuak. Paizsa rovid szivded s mint a tor hosszvonala stirii, molyhos, szalmasarga szorozettel fodotfc. A roptytik alapja a tornal sokkal szelesebb s ennel negyedfelszer hosszabbak, feketek, vallszogleteik alatt alig latbato vorhenyes savval, es meglehetos siirii, barna, lapulo sz6rcsekkel fodottek, vegeiken pedig sziirke, folfele szogletes folttal jeloltek; v.illszogleteik nagyon kiallok, ezek mogott az oldalak majdnem parhuzamosak s az otodreszok alatt biitiijok fele keskenyedettek, vegeik harantan befele metszettek, miert is tompan hegyesek; feliiletok laposdad, kisse ritkasan, de melyen pontozott. Alul siirii, sargas-sziirke sz6rosseg boritja, az utomell oldal-lapjain (episterna) telitettebb sargaval; a hason majdnem csupasz pettyecskek vannak szetszortan, az otodik szelvenyen finom bevesett hosszvonalkaval s vegen sekely benyomassal; a fels6 vegso szelveny joval hosszabb az alsonal, ormos s vege befele csonkult, itt kisse benyomott s hegye, valamint az alsoe is, fekete, felallo sz5rokkel ellatott. A labakat sziirke sz6rcsek boritjak, mells6 labszaraik feliil, vagy neha a hatsoke is homalyos barna-sargak, a kozeps5k feliil szogletesek s vegeik fele, mikent a hatsokei is, vilagos-barna sz6rozettel fodottek. E szep fajt egykor nehai Kindermann Albert Ormenyorszagban Diarbekir videken talalta.
