Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 8/1-4. (Budapest, 1884)

2. szám

JUJ. KOTET, 1884. TERMESZETRAJZI FUZETEK. 2. FTIZET, APR.-JUNIUS. ADATOK AZ OXYBELUS-NEMNEK S FAJAINAK ISMERETEHEZ. KOHL FERENCZ FRiGYEs-tSl Recsben. E czim alatt szerz6nek a Revue 109—107 lapjain az Oxybelus-n.em.Ye vonatkozo dolgozata vari kozolve. Az Oxybelus-nem a kaparo darazsok (Sphecidse) Crabroninse nevii alcsaladjaba tartozik. Az ide tartozo allatok igen rovid, vastag testiiek, a vegtest tojaskerekded es olyan hosszu mint a torj. Ismertet6 jegyeik a) az utopaizs ket pikkelye, a melyek neha egy, ket reszbGl allo lemezze vannak 6sszen5ve, valamint az utotorjon lev6, tobbnyire feliil csatornas, a vegen csonkitott vagy kimetszett t6r; b) a felsftszarnyak konyoksejtje a korongsejttel egy sejtte van osszeolvadva s csak egy gyongen szines er valasztja el; c) a him szajvedoje er6sen kimetszett s' a kozepen oiTSzeriicn kiallo vege van; a n6stenye csaknem ives, ki nem metszett s kiallo vege sincs. Csapjaik rovidek es vastagok. A him vegszelvenye lapos, hatiil nagyon csonkitott s azert negyszogu; a n6stenye hosszabb, haromszogu. Az Oxybelus-ftypk f61eg a homokos talajon elnek, feszkelnek, s ivadekaik szamara kiilonfele legyfajokat (Diptera) visznek be sejtjeikbe. A fajok meghatarozasanal a fojellegek: a homloktavolsag a szemek kozott, a pontozat s a vesmenyek, az utotorj t6renek alakja, a mely neha valtozekonysagnak van alavetve s a vegszelveny alakja es pontozata; vegiil reszben a szinezet is, jelesen a test csaknem kivetel nelkiil fekete, a vegtesten sarga vagy feher foltok, ritkan szalagok s neha a torjon is sarga rajzok vannak. Utobbi id6ben az Oxybelus-nemhez kozelallo tobb iij nemet allitottak fol, mint Belomkras Costa, Alepidaspis Costa, melyet utobb a Dahlbom-fele Notoglossa-val egyez6nek ismert fel; de a mely nemet Gerstaecker mar el6bb az Oxybelus-hoz csatolt s vegre Radoszkovszky az Oxybeloides-t, mely foleg azaltal kiilonbozik az Oxybdus-\6\, hogy az utotorjnak t6re nin•csen. Kohl ez utobbi nemet, mint alnemet tartotta meg.