Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 8/1-4. (Budapest, 1884)

1. szám

az ezekből számított tengelyek viszonya pedig : a : b : c — 0,5375 : 1 : 2,0305. A Meneghinit. Ezen ásványra nézve dr. KitENNER-nek idézett dolgozata annyira kimerítő, hogy elégnek kell tartanom ha arra csupán utalok. De mindamellett két pontra különösen kell figyelmeztetnem. Az egyik a hasadás. QUINTINIO SELLA, a Meneghinitnek kristálytani szempontból a legelső ismertetője, határozott hasadást észlelt a b (010) MPM (KRENNER) lap szerint, de fölemlít még egy második hasadási irányt is a 0 P mentében. G. vom RATH már csak egy hasadásról emlékezik meg a b (010) OOPM (KRENNER) lap irányában, azt igen határozottnak nevezi meg de egyúttal kimondja, hogy a bázissal parallel hasadást nem talált. Dr. KRENNER végre a SELLA-féle hasadásokból csak a másikat, aOP szerint valót konstatálja és azt jónak jelzi, az előbbi hasadási irányról azonban nem szól semmit. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a Meneghinit összes hasadásait még további kísérletek útján szükséges kikutatni. A másik pont, a mire figyelmeztetni szándékozom, dr. KRENNER-nek azon észlelése, hogy az x lap néha «a dómaöv értelmében igen tompa szög alatt kétszer vagy háromszor meg van törve, mi által az x laphoz közel fekvő vicinális dómalapok keletkeznek, melyek tetemesebben kifejlődve a valódi x lapot egészen ki is szoríthatják". Ez annyiban fontos észlelés, mert a többiek sorában ellenérvül szolgál G. vom RATH monoszimmetriás fölfogásának. Ha ezek után a Jordanünak és Meneghinitnek kristálytani analógiáját keressük, akkor a következő módon czélt érhetünk. Én mindenekelőtt a Jordanitot azon állásban meghagytam, a melyet G. vom RATH és utánna a többi szerzők használtak. Annyival inkább, mert más fölállításnál vagy pl. a felére redukált vertikális tengely mellett annak egyszerű tengelymetszetekkel biró alaksorozatai az áttekinthetőség rovására nyernének új metszéseket. A Meneghinüet ellenben dr. KRENNER fölállításából azon helyzetbe hoztam, hogy a Meneghinit b lapja (KRENNER) a Jordanit a lapjával, viszont annak a lapja a Jordanit e lapjával essék egybe. Ekkor a Meneghinit brachydómái prizmák, prizmái pedig makrodomák lesznek és a dr. KRENNER által észlelt övviszonyokból következtetve, valamint az ő alapértékeiből számítva, a Meneghinit összes alakjainak tengelymetszéseit az alább következőknek határoztam meg. Meg kell jegyeznem, hogy az első sorozatban azon betűk és mutatók vannak közölve, a melyeket dr. KRENNER adott, a másikban pedig az én felállításomból folyó indexek egymásutánja van.