Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 8/1-4. (Budapest, 1884)
2. szám
szabatosabb kifejtesre szorulo tetelek azok, nielyek eperi csak skizzirozva vannak; mert hiszen az, a mit pl. Sz. a gerinczesek petejerol annak termekenyiteserftl saz embryo kepzodeserdl (9—11. lap), vagy az emlosok mehlepenyerol (13. lap) mond, csak nem veheto a targy fontossagaval s bonyolodottsagaval aranyban allo tiizetes kifejtesnek! Nem, ezek csak skizzek, melyeket a hallgatoknak kell a tanar eloadasai utan kiegesziteniok: meg pedig leghelyesebben ligy, hogy a skizzet, mely itt nyilvan csak arra valo, hogy a hallgatok figyelmet felhivja, egyszeruen kitorolik s helyette meroben lijat, jot irnak; mert a V. icle vonatkozo szovegebol ugyan semmit se tanulhatnak! — Tovabb forgatjnk a Y.-at s ime azon eredmenyre jutunk, hogy fontos dolgok, melyek gazdak sztimara irt minden kisebb kezikonyvben megvannak, pl. a gerinczesek szervezetenek f<5bb vonasai, melyek alapiil szolgalliatnanak a haziallatok boncz- es elettananak sikeres hallgatasara, s melyek az utobbi targy eldadasanal nem p6tolhat6k; a gerinczesek fontosabb osztalyainak, rendjeinek s csaladjainak altalanos termeszetrajzi ismertetese, mely alapul szolgalhatna az allattenyesztes tananaksikeres hallgatasiira stb., meg csakjelezve smcsenek. Az egeszbrlvazrolpl. csak annyittud meg a V. olvasoja, hogy porczos, csontos s utobbi esetben (?!) tagolt, hogy mely gcrinczeselmel van a nyakszirtcsontnak ket s melyeknel egy biityke, meg hogy az allkapocs az emldsok kivetelevel a tobbi gerhiczesnel nem izesiil kozvetleniil a koponyaval. No, ha a gazd. tanintezetek es akademiak hallgatoi a belvaz e^ebb ismereteit nem viszik magokkal a liaziallatok boncz- es elettananak cursusara, ngy bizvast nelkiilozhetik ezen osszefiiggo targyalas hianyaban egeszen ertektelen curiosumokat is ! — Ezen feliiletesseggel es hezagossaggal szemben valoban hiabavalo papirosfogyasztasnak kell tekinteniink, ha Sz. a gerinczesek osztalyainak szaraz s a-z elozmenyek utiin egeszen erthetetlen beosztasi lajstromat kozli u majmoktol elkezdve az iirgyiisekig. aDij^nousoktol a Le^tocardiusokig s ha a madaraknal-— melyeknek a gazdat bizonyara erdekl6 eletmodjarol Sz. melyen hallgat, a beosztas ele oda iktatja a kul6nb6z5 szerkezetu labak «elnevezeseit» (28 lap). Az eml6s6knek 6ssze-\-issza 14 lap van szanva, m<>lyb61 az osszes tobbi eml5sok altalanos es reszletes ismeitetesere (beleertve a masfel lapra terj<Hlo osztalyozasi lajstromot is) mindossze alig jut 7 lap, inig a tobbi az Arvicola arvalis es Hypudaeus (nem pedig — eus) timphibius hosszadalmas tiirgyalasanak van szanva melyrdl roviden csak annyit jegyzek meg, hogy HAVEK kis kezikonyveben iilig masfel lapon mindaz, meg jtedig jobban s elvezheto modon van eloadva, mire Sz. tobb mint 7 lapot pocsekol el. Az igaz, hogy «a szdntdskori agyonreres» modozatat egesz az «eros vesszobo'1 keszidt seprorel felfegyverhezeH egyen» elefckoranak meghatarozasaig, HAYEK nem reszletezi s azt sem ajanlja, hogy a szantas ala nem kerulo teriileteken «az egereket eldbb pdlezdk segelyevel rejtekeikbdl ki kell piszkdlni» : hanem liiszen azelobbi, — t. i. hogy az egeret, ha az eke kiveti, agyon kell iitni, — aunyira magatol ertetddik, hogy reszletezese egeszen lolosleges, — a masikra nezve pedig, bajosan hiszem,
