Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)
alta, in parte ultima setis parvis coronata, setis majoribus apicalibus duabus, exteriőre dimidiam longitudinem interioris fere aaquante, sparsim aculeatis. Operculo anale setoso, setis minimis. Antennis primi paris octoarticulatis, brevibus, segmento primo corporis longitudine fere aequalibus ; annulis quatuor basalibus brevissimis. Pedum primi paris ramo interiore exteriőre aliquanto longiore et ut in paribus sequentibus tribus biarticulato. Articulis ramorum omnium latere externa aculeis parvis praeditis. Pedum quinti paris biarticulatorum articulo primo introrsum in processum folioformem elongatum et setiferum, articulo ultimo rotundato minime superantem exeunte. Sacculo ovigero elongatoovato. Color animalis leviter rubicundus. Longit. corporis feminse 1 7 ^f m . Teste megnyúlt, hátrafelé kissé kihegyesedő. A test minden szelvénye több sorban e/helyezett las sörtékkel díszített. A villa oly széles, mint hosszít, utolsó részében kis sörtékkel koszorúzott két nagyobb végsórtével, melyeknek külseje a belsőnek csaknem félhosszastigéit éri el, ritkán tüskézeftek. Az alfél/nyílás fedője sörtézptt, kis sörtékkel. A mellső tapogatók nyulczízi'tek, rövidek, a test első szelvényének hoszszávai csaknem egyenlők, négy alapi izük legrövidebb. Az első lábpár belső ága a külsőnél kevéssel hosszabb és mint a következő háromnál, kétizű. Mindenik ág ízei külső oldalukon kis tüskékkel fedettek. Az ötödik kétágú lábpár első íze mellfelé levélalakú, megnyúlt, sörtés nyúlványban folytatódik, m.tly az utolsó, kerekített íznél valamivel hosszabb. A petezacskó hosszukás-tojásdad. Az édlat színe halvány vöröses. Nőstény testhossza 1 m j m . E faj bizonyos tekintetben a CLAUS által leírt Canthocamptus ininutusra emlékeztet, különösen a hímnek ölelőszervvé módosult tapogatóját tekintve, mely első tekintetre amazéval teljesen egyezőnek látszik, különösen külső alakra nézve, eltér azonban abban, hogy míg a Canthocamptus minutus híménél az ölelő második, azaz végső vékonyabb részletének alapján a belső oldalon egy meglehetős nagy fürészfog alakú képlet emelkedik, addig ez emennél hiányzik ; e helyett az ötödik tapogatóízen egy tapintó ostor van jelen. Különbözik azonkívül köztakarójára nézve is nemcsak a Canthocamptus minutus és staphydinustól, hanem az eddig leírt Canthocamptusoktól is az által, hogy testének minden egyes íze sorokban elhelyezett igen finom sörték által övedzett. Végtagjait tekintve legközelebb áll a SAKS Cl. 0. által leírt Canthocamptus gracilishez s csak abban különbözik, hogy az egyes ágak mindenik ízének külső oldala meglehetős nagy tüskékkel fedett; de különbözik aztán e fajtól ötödik lábpárjának szerkezetére nézve, mert míg annál az ötödik lábpár alapi íze csak kissé van mellfelé megnyúlva, ennél levélalakú s mellfelé szökellő. A Zenoga-tó délnyugati partján nagy számmal halásztam még pedig úgy nőstényeket, mint hímeket. Az észlelt példányok valamennyien ivarérettek voltak, sőt oly példányok is jutottak kezemhez, melyek épen ölelkezésben voltak. Termrnn-irajsst ftizeitk. VII. kit. 4
