Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)
1-2 sűrűbben pontozott, sírna hosszvonallal és kissé emelkedett szőrözettél ellátott. Böptyűi olyan szélesek mint a torj s ennél egyharmadával rövidebbek, nem mélyen, majdnem sorosan pontozottak és rövid szőrösekkel, valamint mindkét oldalán enyészetes benyomással ellátottak, végeik pedig kissé ferdén befelé metszettek. Potroha hosszú, majdnem egyenlően széles, csak vége előtt kevéssé szélesbcdett, finom, szétszórt pontozattal ; hasának hatodik szelvénye hátrafelé hosszabbodott s vége hegyes. Lábai vaskosak, mellső czombjaik alul közepök mögött kimetszettek s azért szögletesek; a mellső lábszárak kissé görbültek, töveik alatt szögletesen szélesbedettek, alul a szélesedés benyomott s néhány haránt rovátkával ellátott, melyek szélei merev, sárgás selyemfényű szőrökkel ékesen szegélyzettek ; a mellső kocsák szélesbedettek s alul szömölcs-pikkelyesek. — Hossza a m j m . A krassómegyei Kumunyest vidéki erdőkben lehullott s összehalmozódott falevelek alatt Pavel János múzeumi gyűjtő födözte fel. i. Bat h y scia Merkiii. Breviter ovata, fulvo-sericeo pubescens, ferruginea, antennis palpis tarsisque dilutioribus. Cajűte dense, subtiliter punctato ; antennis dimidii corporis longitudine, clava elongata et parum incrassata. Pronoto latitudine dimidio breviore, lateribus antice subito rotundatim angustatis, basi utrinque sinuato, angulis posticis mediocriter productis ; supra convexo et dense subtiliter punctato. Elytris basi pronoti baseos latitudine, humeris modice depressis, ideoque infra hos lateribus parum sinuatis, dein apicem obtusum versus sensim angustatis, supra sat convexis, dense subtiliterque punctatis, punctis transverse aciculatim junctis. —• Long. âVa*}^. Magnitudine Bathifsciae Freyeri et Khevenhüileri ; ab utraque pronoto antice minus angustato et magis rotundato elytrisque apicem versus minus angustatis differt. In montibus Hungária- meridionaliorientális ab Eduardo Merkl inventa. Rövid tojásidomú, rozsdabarna színű és barna sárga selyemfényű szőrözettél borított; csapjai, falámai és kocsái kissé halványabbak. Feje sűrűn, finomul pontozott ; csápjai féltest hosszaságúak, bunkójuk kinyúlt és kevéssé vastagodott. Torja szélességénél félszer rövidebb, oldalai elől hirtelen kerekítve keskenyedettek, alapjának széle mindkét felén öblös, hátsó szögletei kissé kiállók ; felülete domborodott és sűrűn, finomul pontozott. Röptyűi alapjukon olyan szélesek mint a torj alapja, vállszögleteik kissé benyomottak, miért is ezek alatt szélei kevéssé felhajlottak és tompa bütüjök felé lassanként keskenyedettek ; felül meglehetősen domborodottak, sűrűn és finomul pontozottak, a pontozat haránt karczokkal összekötött. — Hossza %HJ%, A krassó-szörénymegyei hegység erdejében Merkl Ede találta.
