Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 7. (Budapest, 1883)
Il) szögletei kicsinyek s némileg begyesen állnakM, hosszcsatornácskája alapjánál mélyebb, elől pedig rövidített, a hátsó szögletek mellett levő gödörcsék meglehetősen mélyen bevésettek. Böptyűi hossz-tojásdadok, széksebben párkányoltak, alapjuk a vállszögletek felé kissé ferde s mindkét felén kevéssé benyomott, felületök középszerűen domborodott, pontozott rovátkú, melyek három innensője meglehetős mélyen bevésett, de sekélyen pontozott, a negyedik sekély, a következők csak gyönge s a legszélsőbbek úgyszólván majdnem egészen elenyészett pontok által képviselvék ; a negyedik köztércse elől s közepén két nagyobb pont által félbeszakított ; a harmadik pont pedig a harmadik terese végénél helyezett. — Hossza 3—"Á l hi m J m . Testének, de főleg torjának alakjára nézve a Trèçhtts Hegedüsihez igen hasonló ; de csak félakkora s röptyűinek olclalvésményei még enyészetesebbek. A krasső-szörénymegyei havasokon Merkl Ede szorgalmas búvárunk födözte fel. 2. OclitlieMus caudatus. Oblongo-ovalis, parum convexus. Capite triangulari, sparsim punctulato, fusco, pleruinque viridi-aneo, foveolis duabus inter oculos tertiaque parva in vertice instructo ; antennis et palpis testaceis. Pronoto cordato, brunneo, sspe œneo-micanti ; lateribus infra tertiana partem basin versus valde angustatis et membrana angusta, albida cinctis ; angulis anticis valde callosis; dorso canalicula longitudinali, utrinque abbreviata, juxta hanc foveolis quatuor, posticis oblongis, ad latera impressione flexuosa notato ; interstitiis sparsim punctulatis. Elytris ovalibus, fulvis vel brunneis, parum nitidis, infra numéros, modice callosos, fere usque ad medium sensim ampliatis et hic latius marginatis, dein apicem versus valde angustatis, apice productis, ideoque abdomine longioribus ; supra j)arum convexis, dense punctato-striatis, interstitiis striis vix latioribus et transverse rugosiusculis. Subtus niger, fere opacus, rugosiuscule-punctatus griseoque pubescens; pedibus testaceis. — Long. 1 % h m j m . Ochtlicbio ructnllescoiti proximus ; ab hoc colore, pronoti callo angulorum anticorum valde elevato elytrisque apice magis productis difl'ert. In Transsylvania ad Salisburgum (Vizakna, Salzburg) lectus. Hossz-tojásdad, kevéssé domborodott. Feje háromszögű, szétszórtan jjontozott, barna, többnyire bronszszínű, a szemek közt két gödörcse van s egy harmadik kisebb a fejtetőn ; csápjai s falámai barna-sárgák. Torja szívded, barnás, gyakran érczesen fénylő: oldalai harmadrészén túl az alap felé nagyon keskenyedettek s fehéres, keskeny hártyával szegélyzettek ; előszögletei nagyon havadályosak ; háta hossz-csatornácskával, e mellett két-két gödörcsével s oldalvást egy-egy kajsza benyomással ellátott, a csatornácska elül-hátúl rövidített s a hátsó gödörcsék hosszúkások, a többi
