Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 5/1-4. (Budapest, 1882)

2-4. szám

146 igen sötét, majdnem szürkés feketés barna, alsó része sárgás szürkés fehér. Karmai szárú fehérek. Életmódja. Tulajdonságai. Ezen egér, hazánk nemcsak leggyöngédebb, legcsinosabb, de legkisebb emlősei közé tartozik. Ha megfogják, mindent enged magával tenni, a nélkül, hogy mint a többi egerek, magát védené, vagy hánykolódás által menekülni igyekeznék. Urokkal, ha jól bánik velők, a legrövidebb idő alatt megbarátkoznak, nem futnak előle, kezein, karjain szaladgálnak; a nekik nyújtott különféle eledelhez, mint köles, zsemlyemorzsa stb. könnyen szoknak; úgy szintén lakásukhoz is, melyet egy kis mohból, csepűből készítünk nekik, a nélkül hogy nzon sokat rágnának, mint azt a Gözü teszi. Földrajzi elterjedése Magyarországon. Tartózkodási helyei. f Ugy látszik, hogy e faj honunkban, kivévén azon magas hegyű vidékeket, hol kevés vagy semmi gabonát nem termesztenek, majd mindenütt előjő. — 1846-ban Eperjes mellűi kaptam, hol állítólag a város melletti kertekben és mezőkön nem ritka; és Biharból Berettyó-Újfaluról. — 1847-ben Tóth - Megyerről Yácz mellett NÓGEL ISTVÁN küldte nekem s 185.3-ban Bákos-Keresztúron találtam. — Alkalmasint ez azon egér, melynek száraz falevelekből bokrokon csinált, csinos kerek fészkeit gyermekkoromban a negyelistyi és sűlyei völgyekben, a patak mentében oly gyakran találtam. A Margit-szigeten is hallottam, hogy ott egy egér bokrokra rak fészket száraz falevelekből, s ez alkalmasint szintén az apróegér lesz. SZABÓ IMRE is Erdő-Tarcsán, többször talált ily kerek fészkeket kendermagkórókon távol minden víztől. Nagyon el van terjedve az apróegér a gazdag alföldön a Tisza és Körös mentében, így Szarvas, B. Csaba körűi, hol őszszel a vontatók alatt gyakran egész családokat, 2—5 darabot találni. / Ugy látszik, hogy szárazabb, részben dombos, emelkedett helyeken, kertekben leginkább szeret tanyázni s néha az emberi lakokba is bevonul, mint azon 1846 augusztusban Eperjesen élve fogott példány. Nyáron a mezőn vannak s Pest körűi is, példáúl: Bákos-Keresztúron aratás és beliordás idején az életrakások alatt gyakran találhatók. Télen a falukban nyomtatási helyeken lelhetők, hová alkalmasint az élettel vitetnek be a mezőről. * * * Az Apróegér egyéb ismertető jelein kívül, már aránylag sokkal rövidebb farka által különbözik, a különben hozzá nagyon hasonló Nádi egértől, De lakhelyei által is. Az apróegér inkább szereti a száraz, emelkedett, mívelt szántóföldeket, mezei, falusi és városi kerteket, s gyakran az emberi lakokba is eltéved ; — holott a Nádi egér mindig nedves, sásos réteken, mocsárban s mélyebben fekvő helyeken tartózkodik.