Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 5/1-4. (Budapest, 1882)

2-4. szám

137 lakosságuk miatt jobban műveltetnek, hol minden talpalatnyi föld gyakran használtatik s bolygattatik, hol nagyobb puszták, kiterjedt legelők csaknem - hiányzanak, csak ritkábban jönnek elő, csupán Moson, Sopron, Vas, Zala es Somogy megyék nagyobb lapályain, s itt is soha nagyobb mennyiségben nem, s többnyire csak egyenként láthatók. De Győr és Veszprém megyékben már gyakoribbak, s leggyakoribbak Tolna és Fehér megyékben, s különösen az utóbbiban, melynek sok tekintetben oly annyira érdekes, báró Szina jószágaihoz tartozó Ercsi pusztáin s a vele szemközt a Duna túlsó partján fekvő báró Podmaniczky János-íéie rákos-keresztúri jószágon leginkább volt alkalmam az ezen állatkákra vonatkozó, erdekesnél érdekesebb kísérleteket megtenni, észleleteket és tapasztalatokat gyűjteni; miben különösen maga a báró úr, s Ercsiben SVOJ úr a legnagyobb készséggel és szívességgel segédkezet nyújtottak. Miért is nekik nyilvános köszönetemet itt kifejezni kedves kötelességemnek tartom. Állítólag Biharban is igen gyakori e faj, mint ezt KOVÁCS JÁNOS barátomtól és MOLNÁR JÓZSEF sógoromtól hallottam. Ez utóbbi 1852-iki nov. 2N-án a kővetkezőt közié velem e tárgyban: «Az általad említett Gözü-egér nálunk is lakik, gyakran, kivált Sárrét vidékén igen elszaporodik, hol különféle füvekből s földből összehordja halmait, s télre befészkeli magát. Az emberek ezt fölkeresik, s megfosztják téli táplálékuktól. Nekem azt beszélik, hogy egy ilyen hordásban 10—20 itcze különféle életnemet találhatni, miről azonban személyesen nem győződtem meg.» A mondottak, kivévén azt, hogy hordásai különféle fűnemekböl és földből állanak, a Gözü-egérre nem illenek, hanem inkább az erdei egérre, melyet az alföld különböző vidékein szintén Gözünek neveznek, így már például Irsa-Alberti körül is. FÖLDI JÁNOS természet-históriája szerint, a 66. lapon, Szabolcsban is található. * SULYOK IGNÁCZ tudósítása szerint Holdmezö-Vásárhelyen is jönnek elő; ő ezt írja felőlük: «Telkesebb helyeken, a pusztákon sűrűbben jönnek a Gözü-liordások elö, s búza- és árpatarlókon, kemény, fekete, tanyai szántóföldeken igen gyéren láthatók az eféle összehordott és földdel betakart hordások. Ezen hordásokát nevezi a mezei gazdálkodást folytató nép Gözühordásoknak; az összehordó állatkákat pedig Gőzüknek nevezi.» BOCZKÓ LAJOS tabdi kasznár szerint a Gözü-egerek a Bánságban a lapályokon, p. o. Torontál, Arad megyékben gyakran jönnek elő, s hordásaik ott is, mint a Kis-Kőrös körül, Gözü-hordásoknak neveztetnek. A hordások nagyobb vagy kisebb mennyisége szerint ítélve, a Gőzük is különböző években majd nagyobb, majd kisebb mennyiségben jönnek elő. * Ezen PETÉNYI által idézett helyen terjedelmesen vau ugyan leírva a Gözü, de Szabolcsról szó sincs. CHYZER. Termcszetrajzi füzetek. v. köt. 11.—rv. füzet. 10