Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 5/1-4. (Budapest, 1882)

2-4. szám

113 szenmyílás ... ... ... ... szájnyílás az szájzugtól az orrhegyig leje szélessége fülei felett fülközti téifarka vastagsága tövön fark pikkelygyűrűi inyráncza ... ... ... ... - - ...- . felső metszőfogak hossza felső metszőfogak szélessége alsó metszőfog hossza ... alsó metszőfog szélessége nem egészen .. 5"'—7 IV4'"— 166—180 8 •/2

1 2' 01 'Tartózkodási helyei; életmódja, tápláléka. E faj egész Magyarországon, még a lapályos alföldön is honos, de kivált ott, hol

( erdők, bokrok, berkek, vagy sok fával bíró kertek, szántóföldekkel, káposztásokkal, gyümölcsössel s kaszálókkal váltakoznak. Nagyon szereti a többek közt a bikk- és tölgyfa-erdőket, kivált akkor, ha mogyorófa gyakori bennök, hol aztán makkból, bikkmakkból s mogyoróból téli készletet gyűjt, mely készletet a felvidéki tótok, kik ez egeret tocká-nak hívják, toceniná-nak nevezik. Az ilyen összehordott mogyoró kétségkívül kitűnő, minthogy ez az egér minden egyes darabot meglatol, s csak a legegészségesebbet választja, 11. 111. a legérettebbet, mely már magától leesik ; ezt azért is teszi, mert mentül épebb a mogyoró, annál hosszabb ideig áll ellent az idő viszontagságainak, az elrothadásnak. Felső Magyarországnak, pl. szülőföldemnek Abelovának kondásai késő őszszel utána járnak mogyorófás helyeken a disznóknak; vagy magok a gazdák is kihajtják a disznót e czélra, s ha azok nyomán egy ily éléskamarára bukkantak, gyakran egy nyolczad vagy egy hatod pozsonyi mérőnyi mogyorót vagy kitűnő minőségű borsót szednek fel, melyet mindig igen jó áron adnak el. Télen, kivált azok, melyeknek készleteit emberek, disznók vagy más állatok elpusztították, a faluba csűrökbe és házakba vonúlnak, s néha, kivált oly esztendőkben, mikor sok mogyoró és makk termett, annyira elszaporodnak, hogy valóságos csapássá válnak, mint pl. 1810-ban felső Magyarországon, 1840-ben az alföldön, de kivált a Tisza vidékein, hol a mezőket, erdőket s még a házakat is elárasztották. Pest környékén is, RákosKeresztúron, Czinkotán, sőt Pesten is a kertekben és mezőkön nem ritka, de fás ós bokros helyektől messzire nem igen szokott távozni. Télen bejön a házakba, sőt olyan pinczékbe is, hol zöldséget s egyéb ennivalót tartanak, melynek ha bővében van, nagyon megkövéredik. Még boros pinczékbe is behatnak, s minthogy ott egyéb ennivalót nem kapnak, rendszerint az ott található gyertyát eszik meg. Fogóba igen könnyen mennek. A faluktól távol lakók az alföldön télnek idején a nádas mocsarakat is felkeresik, hogyha már t. i. befagytak; valószínűleg azért, hogy ott a kihullott nádmagot felkeressék. Szóval télen mindenütt találni, hol eledelt kap-