Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 5/1-4. (Budapest, 1882)
1. szám
12 ÁLLATTAN. ZOOLOGIA. TÁJÉKOZÁSUL F UCHS TIVADAR úr ,,A természethistóriai rendszer és a Darwinismus" czímü értekezéséhez. FUCHS TIVADAR úr következő értekezésének egy kis, érdekes története van. A bécsi cs. k. állat és növénytan : társulat megengedte ugyan, bogy az értekezés az 1880-dik évi április 7-én tartott közgyűlésén szerző által felolvastassák, kiadásra is elfogadta, utóbb azonban a kiadást megtagadta. Ennek az eljárásnak indító oka nem lehet más, mint az, hogy a társulat kiadványaiban némely szerző DARWIN híve gyanánt tűnt ki — péld. Brunner de Wattenwyl — s ennélfogva a társulat jónak látta a praeventiv czenzurát alkalmazni s a ÜARwiN-ellenes értekezést irataiból kizárni. Én részemről — s tudom, hogy velem együtt legalább is minden magyar zoologus — más álláspontot foglalok el, t. i. azt, hogy a tudományos irodalom számára is követelem a sajtószabadságot, melynek azután egyik lényeges attributuma az «audiatur et altera pars» elve; követelem, mert ezek biztosítják a discussio szabadságát, folytonosságát, tehát végső következményben az eszmék tisztázását, mint a tudománynak legfőbb érdekét. Helyén valónak találom a praeventiv czenzurát kezdőkkel szemben; de oly férfiakkal szemben, mint FUCHS TIVADAR úr, ki a bécsi udvari ásványtani intézet főnöke s szakmájában elismert auctoritás, helyén valónak nem találom: ilyen férfiakat meg kell hallgatni, ha szükséges meg kell czáfolni. Bátran állíthatom, hogy a magyar zoologok között egy sem osztja FUCHS úr véleményet; egy sem fogadja el a dogmát: Species sunt tot diversae, quot diversas formás ab initio creavit infinitum ens» ; sőt e dogmának mérsékelt formáját, a mint azt FUCHS úr a «czélirányosságban» hirdeti, sem fogadjuk el; de ez nem ok arra, hogy az ellenkező véleményt elfojtsuk. A mi magát az értekezést illeti, nekem egyelőre csak egy észrevételem van: hogy értekezését hibásan czímezi. A czimnek így kellett volna hangzani: A természethistóriai rendszer és a ,,HaeckelizmusDARWIN egyik művében sem dogmatizál: sőt tételeiről maga mondja, hogy azoknak törvényekké való fejlődése még sok tényleges kutatást követel s az is lehetséges, hogy új tények a tételeket még módosíthatják is. A fajok keletkezésének és a törzsfáknak terén űzött dogmatizálás specificus német találmány. HERMAN OTTÓ
