Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
1-2. szám
75 10. Plectus tritici Bst. B ASTIAN , Monogr. pag. 120. Pl. X. fig. 91—92. Ezen legnagyobb faj köztakarója feltűnően harántcsíkolt; a fej legömbölyített, serték nélkül. Vulva a test közepében. Pórus excretorius 0-18 milliméternyire a fej végtől. E faj ujolag csakis a méretek nyomán található fel. t. h. = 2-53 ml 7» t. sz. = 0-05 « oe. h. = 0-31 « f. sz. = 0.1 « h: sz. = 1 :50 h: oe. = 1:8 h : f. = 1 : 25. 11. Plectus rivális Unj. (— Enoplus rivális Duj.) DUJARDIN, Hist. nat. cl. Hehn. pag. 235. DIESING, Syst. Helm. II. pag. 126. B ASTIAN , Monogr. pag. 121. Találtatott a Rajnában s Tulus mellett egy szökőkút vízmedenczéjében. DUJARDIN, ki e fajt legelőször leírá, kétkedik abban, vájjon helyesen foglal-e helyet az Enoplus nemben, mivel több oly sajátsággal bír, melyek azt ettől elvonják. B ASTIAN művében legelőször találjuk e fajt a Plectus genusba besorozva. DUJARDIN e fajról ábrát nem készített, leírása pediglen nem egészen pontos, mindazonáltal az oesophagus és a női ivarszerv szerkezete, a mély, fegyvertelen szájüreg s a farkszivóka jelenléte helyét helybenhagyja. A fején serték nem találtattak. Vulva a test közepében. t. h. = 2-23 % t. sz. = 0-055 « oe. h. = 0-34 « f. h. = le nem íratik. h : sz. = 1 : 40 h : oe. = 1:6. 12. Plectus tenuis Bst. B AST ., Monogr. pag. 119. Pl. X. fig. 83—84. Található tavakban Vorticellák társaságában. E faj könnyen felismerhető karcsúsága által. A köztakaró harántcsíkolt. Vulva a test közepében. E fajt csakis a méretek után azonosíthatjuk, mivel sem a szájüreg, sem a fejvég pontosan leírva nincsen, s éne fajt meg ez ideig fel nem találhattam. t. h. = 0-77 % t. sz. = 0-025 cc oe. h. = 0-19 « f. h. = 0-096 « h : sz. = 1 : 30 h: oe. = 1:4 h : f. = 1 : 8.
