Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

RENDSZERTANI RÉSZ. A rendszervül általában. A XVIII. századnak nevezetesebb búvárai a szabadon élő Fonálférgek ismert alakjait egyszerűen Vibrio * genus név alatt írták le^ nem ís törődvén azoknak a rendszerbe való kellő elhelyezéséről. A jelen század elején LAMARCK 1 azokat a Férgek typusába, OKÉN 2 pediglen a Fonálférgek osztályába osztotta be, hol azok mai napig is helyet foglalnak. Sokféle változásoknak volt ezen osztály az idők lefolyása alatt alávetve, de mindezek daczára a szabadon élő Fonálférgek mindig tekintet nélkül hagyattak a rendszeresítésnél. DUJARDIN 3 volt az első, a ki a szabadon élő fajokat a parasit fajokkal egyesítve rendszeresítette. 0 általa jutottak ezen alakok a Nematodák rendjébe, mely helyet nemcsak a külalak, hanem a boncztani szerkezet is megkívánt. 0 volt az első, ki e csoportnak ismert nemeit az általa felállított nemekkel együtt rendszeresíteni iparkodott. Mielőtt rendszeréről szólanék szükségesnek tartom e csoportnak mindazon nemét felsorolni, melyek már munkájának megjelenése előtt 0. FR. MÜLLER, HEMPRICH-EHRENBERG, 4 NORDMANN 5 és BOUSSEL 6 által állíttattak fel. Ezek: Vibrio O. FR. MÜLLER. Anguillula HEMPR. & EHRBG. Amblyura HEMPR. & EHRBG. Enchelidium EHRBG. Phanoglene NORDM. Odontobius Rouss. Ezen már mások által felállított nemeket DUJARDIN a kővetkező új nemekkel gazdagította: Dorylaimus. Enoplus. Oncholaimus. Rhabditis. Leptodera és j ** Angiostoma. j * A Vibrio genus névvel legelőször 0. FE. MÜLLER «Animalcula Infusoria» czímű művében találkozunk és nincs kétség, hogy e nemnek ő a megalapítója. 1 Anim. s. vert. T. I. p. 419. 2 Lehrb. d. Naturg. zool. I. Abth. p. 192. 3 Hist. nat. des. Helm. Paris 1845. 4 Symbolae phisicae p. 1. 5 LAMARCK

. Hist. nat. animaux s. vert. 1840. 6 Annál. d. sc. Nat. 2. ser. I. 326. ** E két genus alakjai mint a csigákban élősködők voltak ismerve ; jelenleg azonban a Rhabditis nembe tartoznak.