Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

6 ket, melyek rendes bútorzat hiánya miatt részben csak a lomtárból fölhozott állványokon voltak fölállítva s néhányszor, a körülmények szerint, egyik helyről a másikra hurczolva, a romlás veszélyétől megóvhassa. Ez időben a hivatalos teendők az által is még nagyon megszaporodtak, hogy az 1855-ik évben oly rendelet érkezett a kormánytól a Nemzeti Muzeum összes osztályaihoz, miszerint a begyült tárgyak kor- s egyes tételek szerint írassanak össze s mutattassék ki tételről-tételre, mennyi tárgy érkezett be 1821 -tői fogva, liánja darab hiányzik belőle, hova lett s mennyi van meg ? E munka az állattár részéről az 1858-ik év végéig elkészült s fel is terjesztetett a kormányhoz. Ennek különösen az a jó eredménye lett, hogy valamennyi tárgy szerzeményi számmal láttatott el s e szabály a gyűjteményekbe helyezett példányoknál azóta is megtartatott. Egyszersmind az 1855-ik évtől kezdve 18f>0-ig az osztályban eszközlött munkálatokról évnegyedenkint jelentések terjesztettek be. 1850-től kezdve a befolyó szerzeményekről rendes jegyzőkönyvek vezettetnek. 1853-tól fogva 84 frtnyi átalány lett utalványozva a hazai fauna érdekében teendő kirándulásokra; 1857-ben a rovarok számára készíttetett egy szekrény; 1860-ban a madarak részére két szekrény; 1863-ban a pesti hazai első takarékpénztár költségén a madarak nagytermének a fal körül levő része bútoroztatott be s egy szekrény a középen állíttatott fel; 1866-ban pedig a rovarok és puliányok osztálya nyolcz darab szekrénynyel láttatott el. Azonkívül 1868-ban az emlősök két termének bútorozása is elhatároztatott, föl lévén szólítva az igazgatóság ezek számára költségvetést terjeszteni be; a kivitel azonban csak 1871-ben foganatosíttatott. A kézi-könyvtár csak kevéssé növekedett részint a FRIVALDSZKY ÍMRE-féle gyüjteménynyel jött, részint a vagy 300 frton vett munkák által, s az az 1869. év márczius havának végéig 280 munkából, 370 kötet- vagy füzetben, állott. Meg kell még itt említenem, hogy 1862-ben ama csudaszülött tárgyak, melyek intézetünkben közszemlére ki nem állíttathattak, a k. állat-gyógyintézetnek engedtettek át. Az Erdélyi Muzeumnak, Duka Tivadar és Xantus •Tános kívánságaira, az általok ajándékozott fölösleges példányokból 80 darab madár lett elküldve. A keszthelyi gazdasági intézet részére pedig 2276 fajból, 4085 példányban, álló rovar-gyüjtemény állíttatott össze, melyért csekély kárpótlás fejében 150 frt folyt be s ez más ilynemű tárgyak szerzésére fordíttatott. E korszak végén, a kelet-ázsiai expeditió alkalmával, a m. k. valláses közoktatásügyi miniszter úr, boldogemlékű báró EÖTVÖS -JÓZSEF Ő excellentiája és a tudományos mozgalmakat lelkesen pártoló miniszteri tanácsos HEGEDŰS LAJOS CANDID, a külföld nevezetesebb múzeumainak előmenetelét és jelen állapotát tartván szemök előtt, ez utóbbiak mintájára hazánk muzeumának is nagyobbszerű fejlődést adni óhajtván, egy, szakavatott képzettségéről általánosan ismert Egyént, XANTUS JÁNOs-t, tetemesebb pénz-