Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

33 A szurony nagysága és erőssége összefüggésben áll az állat életmódjával. A növények gyökereiből táplálkozó Dorylaimus stagnalis nevű faj erős, míg a rothadó gombák állományában található Tylenchus fungorum gyenge száj szuronynyal van ellátva. b) A bárzsing. A bárzsing alakja igen külömböző lehet. Legegyszerűbb szerkezetű a Monliystera, Trilobus és Tripyla nemek alakjainál, hol az, egy majdnem egészen hengeres csövet képez. (VII. T. 31. a. ábra). Valamivel complicáltabb szerkezetet mutat a Dorvlaimusok oesophagusa, a mennyiben az hátsó felében vagy harmadában tetemesen kiszélesedik. Egy másik módosulata az, midőn a hengeresen lefutó oesophage.ü-cső végén gömbalakúlag kitágul. Ezen kitágulás duzzam (bulbus) név alatt szerepel az anatómiában. Ilyféle oesopliagust a Chromadora nem alakjainál találhatunk. Az oesophageal-cső azonban szintén megszűkülhet a bulbus előtt, s ennek következtében egy hosszúkás tágulat keletkezhetik. (IV. T. 17. a. ábra.) Ezen tágulat olykor egészen duzzamalakúvá válik, s ekkor a végbulbusou kívül még egy közepi bulbussal is találkozunk. (III. T. 13. a. ábra.) Ilv szerkezetű bárzsingot a Khabditis, Tylenchus és Diplogaster-nem alakjainál találhatunk. Az oesopliagusnak egy további módosulata az, midőn a végbulbuson kívül még» két tágulat észlelhető (I. T. 1. b. ábra.). Az oesophagus egész lefutásában igen izmos, a mit a sugarasan elhelyezett izomrostok nagy száma eléggé bizonyít. (1. ábra a—b.). A mellső bulbusnak alakja igen külömböző, rendesen nem igen izmos, és billentyűkészüléket nem tartalmaz ; a hátsó azonban rendesen izmos s nagyobbrészt billentyűkészülékkel van ellátva. A billentyűkészülék (Valvular o. Klappen-Apparat) alakra nézve igen külömböző lehet, de nem egyéb, mint a cuticulának a bulbus közepén való local's megvastagod ás a kiálló billentyűk alakjában. (I. T. lü—2. a. ábra.) Ezen hátsó bulbust gyomornak s a benne található billentyükészüléket régente fogaknak tekintették. (Kaumagen.) Jelenleg azonban tudjuk, hogy az sem a gyomor, sem pediglen az éléstár szerepét nem viszi, hanem segíti a folyékony tápanyag felszívását s akadályozza — a billentyükészülék által — a bélben levő folyékony tápanyagnak a gyors mozgások következteben megeshető kifolyását. A bárzsing, mint tudjuk, olykor egy hosszúkás, tömlőidomú sejtekből álló hüvelylyel vétetik körül, melyet részint az idegrendszer, részint a kiválasztó szervekkel akartak összefüggesbe hozni; de az egyikkel ép oly kevéssé lehetett annak mibenlétét kimagyarázni, mint a másikkal. (I. T. 1. b. ábra.) Ttrniéttelrnjii fuMtek. IV k»tel I. fiitel. 3