Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

1-2. szám

24 előbbenire, a Diplogaster macrodoné az utóbbira. Előbbeni faj a fedő lemezre gyakorolt erősebb nyomások következtében sem szakad ketté, hanem köztakarója kötél módjára többszörösen összecsavarodik (IV. T. 19. ábr. a.) míg az utóbbi hasonló nyomások alatt több részre szakad. A cuticula egyes fajoknál igen ragadós természetű. A Diplogaster rivális levedlett bőrére idegen anyagok tapadnak; az A. aceti üveglemezre téve ragadós anyagot választ ki maga körül (IV. T. 19. ábr. b.). A corium vastagsága és szerkezete igen külömböző lehet az egyes fajok szerint, de annak szerkezetét jelenlegi eszközeink által pontosan kikutatni, nem vagyunk képesek. Bütschli szerint az több rétegből állana, miről egyes tengeri fajok s a Tripyla nem egyes alakjainak vizsgálódása alkalmával győződött meg. Én részemről azt egy rétegűnek találom, mivel a legnagyobb nagyítások sem engedték meg annak összetettebb szerkezetét csak gyanítani is. Rostos szerkezetéről magam is meggyőződtem, de a rostok lefutását és elrendezését meghatározni képes nem vagyok. Egyes fajoknál oly silányan van a corium kifejlődve, hogy az mintegy hiányzónak látszik, mint az A. acetinél, míg a Diplogaster fajoknál annak jelenlétéről állandóan meggyőződtem. A chitinogen v. szemcseréteget felismerni lehet ugyan, de annak pontosabb szerkezetéről szólanunk nem lehet. Igen valószínű, hogy annak sejtes szerkezete van, legalább a benne imitt amott fellelhető magok mellette szólanak. (I. T. 2. c. ábr. 11.) E réteg helyenkint a test hossztengelyével párhuzamosan lefutó kötegek alakjában megvastagodik, melyek a testür belsejébe mint tarajos kiemelkedések nyúlnak. E kötegek hossz lefutásukban szemlélve, mint vonalok tűnnek elő. (YI. T. 24. g. ábr. 11. és Ív.) Ily vonalak, ha a háti oldalon húzódnak végig háti, ha a hasi oldalon, hasivonalaknak neveztetnek. A háti és hasi vonal egyszóval medianvonalok (kczepi-vonalak) neve alatt ismeretes. E négy vonal tehát 4 mezőre osztja a testür falát, s gyakran minden mező az úgynevezett mellékes-medianvonalak által ujolag két mezőre osztatik. E vonalok közöl a median- és oldali vonalok valószínűleg egy Nematodánál sem hiányzanak. Az utóbbiak általában igen szélesek szoktak lenni; néha egész mezőket is képeznek. Ez az oka, hogy az Anguillulidák többnyire hát-hasi irányban végzik mozgásaikat. E vonalok is szemcsés szerkezetűek s magokkal telvék. (I. T. 2. c. ábr. 11.) Ezen chitinogen rétegbe beágyazva található az idegrendszer s a kiválasztó szerv. Igen fontos a determinálásnál, a köztakaró haránt és hosszcsíkolatát pontosan kiderítenünk. Régibb búvárok annak hosszcsíkolatát nagyon is általánosnak hitték, míg mai napon annak gyakori előjövetele mellett hiába küzködünk, mivel tudjuk, hogy a legtöbb kutató, a köztakaró alatt fekvő izomzatréteg sajátszerű szerkezete által opticai csalódásokba esett.