Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)
3. szám
209 SO. Astragalus vesicarius L. A borjádi szőlőhegyen találtam egy elhagyott árokparton ; verőfényes déli oldalon. 81. Astragalus asper Jaeg. Száraz dombokon a k.-székelyi erdőben és a lőrinczi réten. 82. Vicia lathyroides L. Béteken, szántóföldek környékén Szt.-Lőrincz. 83. Hippocrepis comosa L. Gyepes liegyoldalokon, dombokon Szt.-Lőrincz, K.-Székely. A PERTICARAI CÖLESTIN ÉS A CÖLESTIN SZÖGÉRTÉKE! SCHMIDT SÁNDORtól. (Két könyomatú táblával.) A szicziliai kéntelepekkel azonos geologiai alkotású romagnai kénbányák (Olaszország) nevezetesebb ásványai közül BOMBICCI bolognai tanár legutóbbi dolgozatában 1 a kén, gyps, calcit, aragonit, cölestin, baryt, quarz, kősó és melanophlogit előfordulását említi Perticara, Marazzana, Busca és Formignano márgáiban. Ezekből állítása szerint a cölestin ritka ugyan, de nagy és szép kristályokban található. Már volt alkalmam ugyan azon kicsiny cölestin-kristályokat megvizsgálni, 2 melyeket dr. KRENNER JÓZSEF egy szép romagnai kén-példányon a kátránytakaró alatt fedezett föl, de midőn az elmúlt évben (1879) a magyar nemzeti muzeum ásványtára SEMSEY ANDOR úr nagylelkű ajándékából újból több kiváló szép romagnai cölestin-példány birtokába jutott, dr. KRENNER úr szívességéből, őszinte köszönetem mellett, ezen példányokat is tüzetes kristálytani vizsgálat tárgyává tehettem. A példányok anyaga mész-márga — dr. ZANOLINI 3 szerint a felső krétához tartozó, melynek hasadékai, üregei tartalmazzák a szép cölestinkristályokat. A lelliely La Perticara, Rimini mellett, a legkitűnőbb kéntelepek egyike. A cölestin társaságában szép fcé/t-kristályokat, világosbarna caleitot, viztiszta köbös kristályú gypset és kátrányt említhetek. A perticarai cölestinek a szicziliai kristályok 4 táblás habitusával bírnak, de az oszlopos kifejlődést is, mint sokkal ritkább esetet észleltem. Nagyságuk váltakozó, átalában véve nagyok, a legnagyobb tábla méretei 2(> és 10™' ? n; a táblák vastagsága is különböző, a vastagok azonban gyakoriabbak. Színre nézve víztiszták, egyes nagyobb kristályok barnásak. 1 Mem. Accad. sc. d. lmtituto di Bologna 1877. 3a Serie, vol. 8. Kiv. GROTH'S Zeitschrift für Kryst. etc. Bd. II. p. 507. 8 Műegyetemi Lapok. I. kötet. 1876. p. 109. 3 Verhandlungen der k. k. geol. Reichs-Anst. Wieu, 1858, p. 54. 4 A. Au KKBACH. Krystallograpliische Untersuchung desCölestins. Sitzungsberichte der kais. Akad. der TT7ss. Wien. LIX. Bd. 1869, p. 549. Term etzetrajzi füzetek. ív. kötet III. füzet. 14
