Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

3. szám

204 Liliiim Martagon, Veratrum nigrum, Convallaria, Epipactis latifolia, Asperula odorata, Viola mirabilis és más növényeket. Sokban hasonlítanak az erdövágásokhoz és igen dús tenyészetet mutatnak fel a Szt.-Lörinczen és K.-Székelyben lévő gyepes, bokros és csalitos hegyoldalok; melyek majd erdővágást, majd meg dombos legelöt vagy pedig hegyirétet jellemző növényekkel vannak borítva. A csalitok közül fölemlíthetők a Crataegus, Quercus, Rosa, Ligustrum, Cornus sanguinea, Viburnum lautana, Ulmus, Evonymus europaeus,— verrucosus, Prunus chamaecerasus, — spinosa, Colutea arborescens és vadkörte bokrok s az itt-ott tömegesen föllépő Amygdalus nana és Cytisus austriacus. Nagyságuk és termetüknél fogva legszembeötlőbbek a következő növények: Nepeta pannonica, Veronica spicata, — latifolia, Crupina vulgaris, Jurinea mollis, Inula salicina, — media, — germanica, Genista pubescens, — hungarica, Dictamnus Fraxinella, Melica Magnolii, Peucedanum alsaticum, Verbascum phoeniceum stb. Nagyobb fűben, völgyteknőkben, a hol a nap heve nem éri annyira a növényt, található: Potentilla canescens,— argenteavar: dissecta, Allium sphaerocephalum, Astragalus austriacus Ajuga Laxmanni, Linum hirsutum,—flavum, — tennifolium, Ajuga genevensis stb.; míg a kopasz száraz helyeket, a hol bokrok nem igen vannak, Anemone pratensis és Pulsatilla, Verbascum Lychnitis var: album, Hippocrepis comosa, Prunella grandi flora, Asperula golioides, Aster Amelias, Campanula sibirica stb. jellemzik. A hol az ilyen gyepes dombokat legelőül használják s a jószág járja, ott nagyobb gazoknál, mint Euphorbia glareosa, — Gerardiana, Echium altissimum, Onosma echioides, Carduus-ok vagy egyes bokrok tövében nőtt Spiraea filipendula, Thalictrum collinum, Anthyllis polyphylla s apróbb Carex-eknél egyéb nem található. — A löszdorabokéhoz számíthatni meg a szőllők közti parlag árkok, meredek hegyoldalok, bokros vízmosások flóráját, a milyen különösen a borjádi szőllőhegyeken található. Itt nagyrészt a fentebbi bokrok és növények az uralkodók, csakhogy több ritkaság is található közöttük; ilyenek a Reseda inodora, Galium vero — Mollugo, Allium flavum, Cytisus nigricans, Astragalus vesicarius, Iris pumila, Carlina vulgaris (f. typica). Mind a gyepes legelőkön, mind pedig a száraz reteken és kaszálókban uralkodó alakként jelentkezik a Centaurea Sadleriana (jajkóró) s részben a Centaurea Jacea; itt-ott az Andropogon Gryllus, Stipa, Bromus, Phleum s egyéb füvekkel és Salviákkal együtt állandó réti formatiót képezve, melynek a sokféle színben pompázó dús réti növények nagy változatosságot adnak. A szántóföldekké alakított dombok, feltört rétek igen jó gabonát teremnek. A vetések közt gyakori a Bromus secalinus (vadócz), Melampyrum barbatum (csörmölle), Ajuga chamaepytis, Andronace maxima, Ardonis flammea, — aestivalis stb.; míg az ugarokat és tarlókat aratás után tömegesen