Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 4/1-4. (Budapest, 1880)

3. szám

202 NÖVÉNYTAN. B OTA N ICA. ADATOK TOLNA MEGYE FLÓRÁJÁHOZ. Kiss IsTVÁNfcól. Hazánkban találni még számos oly vidékeket, nagyobb terűleteket, amelyeket floristikai szempontból eddigelé nem vizsgáltak át; pedig a vegetatiójuk eredetiségére nézve megérdemelték volna, hogy rájuk több gondot fordítsanak. Ilyen vidékekhez tartozik Tolna vármegye legnagyobb része is, mert ennek eddig még csak a széleit kerülgették a botanikusok. Már KITAIBEL járt Paks és Várallja tájékán slavoniai űtja közben; majd az 50-es években HILDEBRAND bécsi kertész, Veszprém és Fehér megyékben gyűjtvén, a határszélnél KÉRT is érintette; míg legújabban MENYHÁRTH L. volt kalocsai tanár Paks és Dunaföldvár vidékét kutatta át nagy eredménynyel. Mindezek után nem lesz talán érdektelen, ha én azon néhány adatot, a melyet a megye közepe táján eddigelé gyűjthettem, világgá bocsájtom; annyival is inkább, mert az általam bejárt vidék eddig egész ismeretlen volt. A növénygyűjtést csak néhány év óta folytatom s így nem igen volt alkalmam nagyobb terűletet bejárni, hogy ez által az egész megye vegetatiójáról általános fogalmat szerezhettem volna, hanem csak Szt.-Lőrincz, Kis-Székely és Varsád falvak vidékét kutathattam át, a melyek bizony csak kis részét teszik ki a megyének. Mindazonáltal megkísérlem, hogy néhány szóval jellemezzem ezen bejárt terület vegetatióját. Valamint az egesz megye sem áll egyébből, mint kisebb-nagyobb dombok lánczolatából, a melyek szélesebb vagy keskenyebb völgyekkel, patakokkal és folyókkal szakítvák meg, s így néhol a dombos, erdős hegyvidék, másutt meg a sík lapály és rétség lép előtérbe és lesz uralkodóvá: úgy van ez a mi vidékünkön is. Míg Szt.-Lőrincz, mely a Sió mellett fekszik, jobbára sík határral bír, és a Sió és Sárvíz között nagy rétsége, mocsárai vannak, addig KisSzékelyben inkább a magasabb löszdombok uralkodnak s nagy részök erdővel van borítva, a rétség pedig igen csekély katlan által képeztetik; hasonlókép Varsádon is a fensík az uralkodó. Magasabb (1000—2000') köves, meszes hegyek csak a baranyai határszélnél találhatók; a mi dombjaink mind löszből állanak. Szikes hely sincs a közvetlen közelségben, hanem csak Szekszárd vidékén és Czeczén Fehér megyében. Ezekből következik, hogy a flóra sem mutathat fel valami meglepő újdonságokat, hanem