Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 3/1-4. (Budapest, 1879)
1. szám
23 Itt az elöbbenieknel nagyobb kifejlődésü piramisok és domák az oszlopnak már hegyesebb alakot nyújtanak, mely a következő kristályoknál még jobban előtérbe lép. A mért szögekből fölemlíthetem a következőket: • Mérve Számítva 100 110 — 50° 45' 10' 50° 48' 01" 100 120 = 67° 47' 30" 67° 48' 54" 100 010 — 90° 00' 00" 90° 00' 00" 001 101 — 52° 41' 05" 52° 43' 25" 001 012 — 38° 53' 05" 38° 51' 00" 001 111 = 64° 17' 40" 64° 18' 36" 001 113 34° 42' 00" 34° 43' 09" 012 0Í2 = 77° 42' 40" 77° 42' 00" 113 113 = 69° 26' 40" . 69° 26' 18" 120 120 = circ. 44° 13' 40" 44° 22' 12" 111 113 = 29° 36' 30" 29° 35' 27" 111 ífl — 128° 36' 20" 128° 37' 12" 110 810 _ 28° 40' 50" 28° 34' 11" 7. kristály. (II. tábla. 7.) Az erősen domináló törzspiramis folytán a kristály hegyessé válik; az egyes lapok megtámadottsága tetemes, úgy hogy csak közelítő szögértékeket nyertem. Alakjai ezek: Véglapok : a 100 1) 010 c 001 Prizmák: m 110 k 310 X 120 Domák : o 101 (1 012 Piramisok : z 111 f 118, összesen 10 alak. 8. kristály. (II. tábla, 8.) hosszú és 'l mj m széles kristály, mely víztiszta színű. Lapjainak érdekes kifejlődése a jól kifejlett törzspiramis mellett hasonlóan domináló domákból áll. Alakjai a következők: Véglapok : a 100 b 010 c 001 Prizmák: m 110 k 310 X 120 Domák: o 101 cl 012 Piramisok : z 111 f 113 4 114, összesen 11 alak.
