Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

2-3. szám

U. o. 1 7. (Prachtvögel Rosenstaar, Mandelkrähe, Bienenfresser, Seidenschwanz, Eisvogel. Ebendort Nr. 1 7.) 16. A lég urai. Budapest, 1868. (Die Herren der Lüfte. Budapest, 1868. 8°. Selbständiges Werk.) LEONHARD JÓZSEF. 1. Systematica mammalium ac avium transsyivanicarum enumeratió. — Cibinii, 1812. 2. Lehrbuch zur Beförderung der Kenntniss von Siebenbürgen. Hermannstadt

, 1818. LOVASSY SÁNDORR jun. LA magyarországi keselyük fészkeléséről. Természettudományi Közlöny, VIII. 1876, p. 437—139. (Ueber das Brüten der Geier Ungarns. Naturwissenschaftliche Monatsschrift VIII. 1876, p. 437—439.) 2. A magyarországi sólyomfélék fészkeiési módjáról. U. o. p. 103—116. (Ueber die Art des Brütens der ungarischen falkenartigen Vögel. Ebendort, p. 103—116.) MÉREY ETEL. 1. Győrmegye állatvilága. Győrmegye és város egyetemes leirása. 1874. (Die Thierwelt des Raaber Comitates. Beschreibung des Comitates und der Stadt Raab. 1871.) NAGY, Dr. JÓZSEF. 1. Die Vögel der Unter-Neutrauer Gespanschaft. Verhandl. des Vereins für Naturkunde, Pressburg, IV. 1859, p. 45. ORMANDY M

IKLÓS. 1. Értekezés a madarakról. Veszprémi főgymnasium értesítője 1874—5. (Abhandlung über die Vögel. Programm des Obergymnasiums zuVeszprim 1871—5.) Temc$zetrc\jzi /uzetek. 11. kötet Ii. e» Iii. /uzet. PETÉNYI SALAMON, JÁNOS. 1. Zur Ornithologie. GemeinnützBlätter, 1833, Nr. 19, 20, 22. 2. A honi madártan gyarapodásáról. Magyar term. tud. Társulat évkönyvei 1844—45, p. 188.(Ueber den Fortschritt der einheimischen Ornithologie. Jahrb. der ung. Naturf. Gesellschaft, 1844—45, p. 188.) 3. Az apró legyészről. Magyar orv. és term, munkálatai, VII. kötet, 1847. (Ueber Muscicapa parva. Arbeiten der ung. Aerzte und Naturforscher, VII. 1847, p. 51—56.) 4. Rövid utmutatása madártojásgyüjtés czéiszerűségére. U. o. VIII. 1863, p. 235—236. (Kurze Anleitung zur zweckmässigen Sáinmlung von Vogeleiern. Ebendort, VIII. 1863, p. 235—236.) 5. Petényi Salamon bihari természettudományi utjának vázlata. Magy. tud. Akad. értesitője, 1854, V. füzet, p. 1 —11. (S. Petényi's naturhistorische Reise nach Bihar. Sitzungsberichte der ung. Akad. der Wiss. 1854, V. Heft, p. 1—11.) 6. Kurze Skizze einer im Biharer Comitat, im Juni 1854, von J. S. Petényi und Joh. Kováes unternomm. naturhistorischen Reise. Zeitschr. für Natur und Heilkunde, 1855, I. Nr. 51. 7. A kakukról mint a természetnek csodálatos különczéről. Magyar tud. Akadémia értesitője, 1850, p. 173—188. (Ueber den Kukuk als Sonderling der Natur. Sitzungsberichte der ung. Acad. d. Wiss. 1850, p. 173—188.) [8. Kurze Bekanntmachungen über Falco rufipes. Glareola torguata etc. — Oken's Isis, 1830, pag. 796—798.] 9. «Reliquia Petényiana» Oriolus. Természeti-. Füzetek I., 1877. p. 217. (Aus dem handschr. Nachlasse J. S. Petényi geordnet von 0. Herman und Jul. Petheő. Naturhistorische Hefte herausg. v. ung. Nat. Museum red. v. 0. Her. 6