Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
1. szám
I. Nem. TRITON. LAUR. (Güte, vizi-gyik), A szájpadcsontok két fogsora a belső orrnyilásokig terjed. A nyelve középnagyságú és szabad szélű. A farka oldalról összenyomott, kétélű és test liosszaságu. A Triton-nem 8 európai faja közül három találtatott eddig hazánkban : 1. Triton taeniatus, 2. Triton alpestris, 3. Triton eristatus. I. faj. TRITON TAENIATUS (Schneid). Csikós-Triton. Ismertető jelei: Hossza G—l^m. Termete vézna és karcsú. A fején öt a száj felé húzódó s egymáshoz közeledő fekete sáv. Fülmirigyei kicsinyek. Háta, oldalai és hasa simák. Orra tompa és farka hegyes. Leírás: Allai egyenlő liosszaságuak. Dereka nyúlt és hengeres. A hátulsó végtagokon a harmadik ujj a leghosszabb. Minden ujj karomtalan. Farka oldalról összenyomott, lándzsaalaku és hegyes. Az ivarok alakban és színben különböznek egymástól. Him : Háta világosbarna, nagy, kerekded, feketebarnás foltokkal. Feje öt sötétbarna hosszsávval. Barnás fehér hasán nagy, kerekded, sötétbarna foltokkal s egy narancssárga hosszsávval a középen. Egy vékony, hártyás, magas, csipkés szélű taréj a hát és fark hosszában vonúl végig s ily csipkés szélű karély farka alsó felén is van. A mellső végtagok ujjai szabadok, a hátulsó végtagok ujjai úszókarélyosak. Párosodási időben — nyáron — a taréj s az úszó-karélyok erősen kifejlődnek. Nőstény: Háta világosbarna; apró, sötétbarna az oldalak felé terjedő pontokkal. Az oldalak egy barna-fehér hosszsáwal, mely a hastól apró sötétbarna foltocskák által elválasztatik. A has barnás fehér, középen egy narancssárga hosszsávval. Nyáron egy igen alacsony, simaszélü taréj mutatkozik a hát és fark felett. A mellső s hátulsó végtag ujai szabadok. Petéket tojik a vizbe. Tartózkodás: Álló vizek: tavak, kobolyák, liókonyok és mocsárak verőfényes helyein. Szeretnek a szárazra kijárni. Budapest álló vizeiben gyakori. Központi kárpátok ( RAINER GY. gyűjtése). Kassa (JEITTELES). Az Aggteleki barlangban. Erdélyben — BIELZ szerint — gyakori. Élelme : Rovarok, rovarlárvák és giliszták.
