Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

1. szám

hogy ezek úgy képződnek, hogy a gyomor fala befelé horpad és dudorodik, ezért a kívülről keletkező mélyedesekbe vannak megerősítve az izomszálak végei is. f) A bel. A gyomor közvetlen s egyenes folytatását kepezi az egyenletes vastag­ságú bél, mely a torj alsó felében s a potroh izmainak közepe táján a középső farkúszony alsó lapjáig terjed, hol az anus mint ráncos, keskeny hasadék látható. A belen kekes, párhuzamos kékes csíkok tűnnek fel, melyek a bél hosszában elnyúló ráncokban feküsznek. A színes csíkok a bél végén eltűnnek s utolsó 10—15 i nj, n hosszú része egészen színtelen. A mi a bél gór­csövi szerkezetet illeti, az lényegére nézve megegyezik a gyomoréval. A belül lévő vékony hámkepződmény képző réteg által van környezve s ez hossz- és harántizmokba van burkolva. A végbél emiitett utolsó, színtelen része az anuson át vizet vesz be és lök ki, talán mint némely kopoltyűval ellátott gyűrűsféregnél is (pl. COLOBRANCHUS) a légzés egy nemére szolgál, s a kopol­tyuk általi légzést még egy kisebb terjedelmű, belső, béllegzés egészíti ki. Hasonló tüneményt észlelhetünk a COBITIS hal nem egyes fajainál is; csak­hogy ezeknél a szájjal benyelt levegő a táplálkozási csatornán halad végig. Górcsövi szerkezetére nézve a rákbél utolsó része annyiban tér el többi részeitől, hogy a belső liámreteg igen vékony, ellenben a képzöréteg sejtjei igen nagyok, lazák; hogy külső felületük és az izmok között nagyobb ür van, s hogy alatta az idegrendszer nagyobb dúczczal végződik, melyből több idegszál sugárzik ki. S) A kiválasztási szervek. A gyomor hátulsó s a bel előrészének jobb es bal oldalán s közvetle­nül mellettük fekszik a máj (II. tábla, 5. ábra d). Mindkét része 3 nagy karélyra oszlik s minden karély számtalan, 3—6 m( m hosszú, közvetlenül egy­más mellett fekvő, kúpalakú csövecskéből áll, melyek szélesebb aljukkal közös tömlőre erősitvék; ezen tömlő tartalma ott ömlik az emésztési csőbe, a hol a gyomor végződik s a bél kezdetét veszi. Ha a máj csövecskét nagyi­tóval vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a gyöngéd hártya belső lapjára nagy, halványsárga színű kiválasztó sejtek tapadnak, (II. tábla, 11. ábra) melyek a csövecske belső üregétől igen vékony hámréteg által el vannak különítve. A kiválasztó sejtek tartalmát szürke, szemcsés anyag és sárgásbarna zsir­eseppek képezik. TÁBLA-MAGYARÁZAT. I. tábla : 1. abra : rágó (rnandibula). — 1, B és <7 = 2 állkapcsok (maxillae). — 1, D, E, F — & három rágóláb (pedes maxillares). ?, fí — rá^óláb oldalszervének felső vége, tollalakú szőrökkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom