Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)

2-3. szám

149 3. Aira capillaris Host. (Aira caryophyllea Sadl in Flora com. Pest, p. 39.) Szikár, napos helyeken Budapest mellett a Svábhegyen és Boross Jenő-nél a Hirschenloch nevü hegy tetején. 4. Bromus commutatus Schrad. Utak szélén és homokos napos helyeken a Rákoson Budapest mellett több helyen igy a Nagylegelőnél. E növényt BORBÁS YINCZE is megemliti a Rákosról (Ujabb jelent. 1875), megemlítendönek véltem azonban e növényt én is azért, mert azt hiszem, hogy a Sadler Bromus racemosusa (Fl. com. Pest. p. 58) alatt a Bromus commutatus Schrad.-t kell értenünk. — A Sadler Bromus racemosusa ugyanis gyakori növény, mit én sem Budapest vidékén, sem hazánkban egyebütt nem tapasztaltam ; másrészt pedig Sadler a Bromus commutatas Schrad-t, mely hazánkban valóban gyakori, sőt közönséges, — Pestmegye flórájában nem említi. 5. Bromus racemosus L. Utak szélein Budapest mellett Kőbánya felé a magyar államvaspálya épületeinél. Általam csak egyszer észleltetett néhány példányban. 6. Bromus patulus M. et K. Utak szélein napos helyeken. Budapesttől éjszakra Hidegkút falu környékén. 7. Heleocharis uniglumis (Link.) Rclib. Icon. VIII. f. 703. Nedves réteken, árkok és vízerek mentén Budapest mellett a Rákoson több helyen, így péld. a Nagylegelőnél és a Gubacs-csárdánál a Duna mellékein. — A Heleocharis palustris (L.) R. Br.-tól több jelleg által tér el s ezért én is mint fajt ösmerem be. A Heleocharis uniglumis (Link) szára ugyanis nem duzzadt, mint a H. palustris (L.)-é s a füzér alatt sem szükül össze hirtelen mint amannál, hanem szára tömöttebb, vékonyabb és a füzér alatt is egyenletes. A Heleocharis uniglumis fűzére továbbá sötét-barna színű és fényes, míg a II. palustrisé zöldes-verhenyes és homályosabb. — Végre a Heleocharis uniglumisnál a füzér alsó polyvája nagy és szárölelő, míg a H. palustrisnál jóval kisebb és ezért csak a füzér felét átérő. A szár hüvelyeinek csonkításában különbséget példányaimon nem tudok észrevenni, és a bibék számát is változónak, azaz majd kettőnek, majd háromnak tapasztaltam. 8. Allium longispathum Red. Lil. t. 316. Rclib. Icon. XX. 1068. (A paniculatum Borb. non L. Ak. Közi.) Napos helyeken, így Budapest mellett a Kamara-erdőben és a Csepel-szigeten homokos erdők szélén Csép és Tököl falvak közt. A longispathum név valóban reá illő, mert igen hosszú spathákkal bír. A Budapest mellől KITAIBEL által közölt Allium pallens, kétségkívül e növényt jelenti. 9. Allium fallax Dou. Homokkő-sziklák részeiben az O-Buda és PilisSzánthó közt a Garancs korcsmánál fekvő hegyek tetejen egy helyen eleg bőven.