Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 2/1-4. (Budapest, 1878)
1. szám
11 Caput nigrum, rugoso-punctatum, cinereo-pubescens ; fronte parum convexa, inter antennas macula parva nitida, linea divisa notata ; antennis nigris, supra cinereo-, subtus cano-pubescentibus, articulis tertio et quarto aequilongis, supra obscure brunescentibus. Pronotum breve, lateribus medio rotundatis, basi parum constrictum, rugoso-punctatum, rufum, margine antico anguste, basali in medio latius nigro, disco modice transversim convexo, punctis quatuor transverse positis lineaque brevi ante basim nigris, nitidis ornato, puncta duo intermedia paulo majuscula sunt et callosa, lateralia vero plana et cum fascia marginis postici, oblique ascendente, nexa. Scutellum rotundatum, cinereo pubescens. Elytra pronoto multo latiora, humeris callose prominulis, infra hos mox angustata, dein usque ad infra medium suparallela, hinc vero ad apicem leniter angustata ; apice oblique truncato ; in dorso subplana, sat dense, basi fortius, postice subtilius punctata et pubescentia subtili cana tecta, flavido-rufa, maculis et punctis nigroholosericeis ornata, et quidem : ad basim maculis duabus obliquis subreniformibus, infra has duabus paulo majoribus etiam obliquis conicis, ante apicem duabus transversis utrinque abbreviatis, in disco punctis aliquot congregatis, in latere 3—4 longitudinaliter dislocatis et in deflexione elytrorum post humeros puncto majusculo. Subtus nigra, subtiliter punctulata et dense cinereo-pubescens. Femoribus tarsisque nigris, cinereo-pubescentibus ; tibiis rufls, apice et posticis etiam basi nigris. Eximia haec species in Armenia ad Diarbekir olim ab ALBERTO KINDERMANN detecta est. Feje fekete, redősen pontozott, finom hamvas szőrökkel bontott, homloka kevéssé domborodott, a csápok közt kis, fényes hosszvonalkával átszelt, folttal jelölt; csápjai feketék, felül hamvas-, alul fehérszürke pelyhes szőrösseggel, a harmadik és negyedik íz egyenlő liosszaságúak s felül homályosbarnásak. Az előtörj rövid, kerekített oldalakkal, alapjánál kissé összeszorult, redösen-pontozott, rőtszinü, előszele vékonyan, alapja közepén szélesebben feketével szegelyzett, korongja kévéssé harántan domborodott, négy harántan fekvő fekete, fenyes petytyel, ket középső petty valamivel nagyobb es emelkedett, az oldalvástiak pedig laposak s az alapszélen levő fekete szalag által, mely ferdén fölfelé szélesbedik, érintetnek. A paizs kerekített s hamvas-pelyhesszőrü. A röptyük a torjnál sokkal szélesebbek, vállszögleteik pittyedten kiállók, ezek mögött az oldalak tustént keskenyednek, azután közepeiken túlig majdnem párhuzamosak, innét pedig bütüjök felé lassudadan keskenyedettek, a bütti ferdén metszett, korongjuk laposdad, meglehetősen sűrűn, alapjok alatt erősebben, hátul gyöngébben pontozottak, finom, fehér-szürke pelyhedző szőrökkel borítottak, sárgás-rőtszinűek s bársonyfekete foltokkal és pettyekkel díszítettek; jelesen: alapjukon két ferde, majdnem veseidomú folt, ezek alatt két valamivel nagyobb, szintén ferdén helyezett kúpidomú, végeik előtt két haránt, mindkét felén rövidített,
