Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)

1. szám

37 A föllépő lapok azonban többé-kevésbbé alkalmasak a mérésre; legkitűnőbb tükrözést az a mutat, leggyöngébb fényverő pedig az m. Alapmérésre a legjobban tükröző lapokat választván, egy a királyi József műegyetem ásvány-földtani szertára birtokában levő két távcsöves fényverődési szögmérővel 60 repetitió után találtam, liogy: 111 010 = 61° 21'11.3". Ez adatokból számítás utján a következő szögértékeket nyertem: 110 113 = 19° 52' 11.4" 447 331 = 11° 54' 36.4" 111 447 = 15° 32' 00.4" 111 111 = 57° 17' 37.4" 111 111 = 85° 22' 23.6" 010 133 = 31° 23' 27.8" 133 111 = 29° 57' 43.5" 110 113 = 19° 52'11.4" 110 111 = 47° 18'48.2" Ezek ellenében a mérés a következő értékeket adá: íio reo = 45° 110 100 = 45° lie 113 = 20° 09'06" 447 113 = 11° 19' 40" 111 447 = 15° 54' 29" 111 111 = 56° 47' 42" 111 111= 84° 47' 30" 010 133 = 31° 29' 40" 133 111 = 29° 44' 30" "110 113 = 20° 22' 07" lie ill = 47° 19' 28" Oszehasonlítván e megjelenési módot a többi leihelyekéivei, főleg az oroszországiakkal,

1 míg egyrészt a 447 pyramis mint új alak beigazolva lett, másrészt látható, hogy e podsedlitzi Zirkonok külleme főleg az Uraiban előj övökével egyezik meg. Az új <p pyramis indiceseinek számításánál ha a mért JJC = 42° 23' 45" és wc = 58^ 18' 14" értékekből kiindulva számítunk, az eredmény 1,77071 ; ha pedig az alapmérésből kiszámított pc = 42° 41' 12" és <pc = 58° 13' 12" értékekből indulunk ki, úgy: 1.7409-et nyerünk. E tizedestörtnek pedig a V4 visszaszámítás után az első esetben 0.37170", a másodikban pedig 20' 44.69" külömbséggel megfelelvén, az uj lap indiceseit 447-nek vettem. (Budapest, julius, 1876. A kir. József műegyetem ásvány-földtani szertára.) 1 Materialien zur Mineralogie Russlamls von N. KOKSCHAROW. St. Petersburg. 1858.