Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 1/1-4. (Budapest, 1877)

1. szám

19 nagyon rövid, a második hosszúkás, a harmadik pedig vastag, tojásidomú, hegyén rézsútosan csonkított és csonka része hártyával födött. Az áll egyenközényded; a nyelvecske tövénél keskenyedett s hegyei karélyosak. Az alsó ajakfalámok rövidek, háromizüléküek s rövid tövisekkel fölszereltek ; az első iz keskeny, a második vastagodott, a harmadik pedig kicsiny, áridomú. A torj elöháta petealakú, kerekített szögletekkel. Az előmell hegyének közepén rövid tőr áll ki; a mellső csipők rövid kúpdadok s egymást érin­tők. A középmell csipői gömbösdedek, s éles, előre kiálló ormóval eg}'­mástól elválasztottak. A hátsómell hátul háromszögűén kimetszett, szétálló csípőkkel. A paizs nem látható. A röptyűk majdnem kerülékidomúak, össze nem forradtak s az alfelfödőt nem takarók. A czombok hegyeik felé vasta. godottak; a lábszárak hegye tövisek nélkül s töveiknél kissé vékonyodottak. A kocsák öttagúak; a két első lábpár első négy iziiléke rövid, majdnem egyenlők, az utolsó oly hosszú, mint a három előttelevő együtt; a hátsó kocsák első és ötödik iziiléke körülbelől egyenlő, a három közbelsővel megegyező liosszaságu. A karmacsok kicsinyek s egyszerűk. A has hat szelvényből áll, s a végsőnek hegye a hímnél sekélyen kimetszett. E nem a Scydmaenidák családjába helyezendő, s a Leptomastax Piraz. nemtől, főleg fejének, rágóinak s az alajak-falámainak szervezete által különbözik. I. Tábla 1. ábra a rovar nagyítva; a) természetes nagyság; h) a fej oldalvást tekintve; c) a csáp; d) a felső ajak; e) a rágó (mandibula); f) az állkapocs falámjával együtt; g) az áll és nyelvecs az alajak-l'alámokkal; h) a hátsó láb. A. Treforti. Rőt-barnássárga, finom pelyliedző szőrcsékkel, lábai s falámai világosabb színűek. Feje és torja meglehetős sűrűn íinomúl pontozott s az utóbbi középszerűen domborodott. A röptyűk laposdadan domboro­dottak, korongjuk pontozott rovátkákkal, melyek a lassúdadan lejtős butti felé enyészetesek; oldalaik kissé rendetlenül vonalasan — s végeik enyé­»szétesen pontozottak. Hossza 2Va m. m. Ez érdekes faj, melyet a tudományokat hőn pártoló vallás- és köz­oktatásügyi 111. k. minister Trefort Ágoston tiszteletére neveztem el, a mehádiai Herkules-fürdőnél, fák töve mellett födöztetett fel. MYCHOPHILDS, nov. gen. Miyjií-Qiteíu. Latebras amans. Antennae 10 articulatae, clava magna, laxa triarticulata. Mandibulae prope apicem acutum dente obtuso armatae. Maxillarum mala interior Un eans, exterior niulto longior et latior, apice barbata. Palpi maxillares quadriarticulati, articulo primo niinuto et angusto, secundo et tertio bre­vibus, crassis, quarto oblongo-obovato, praecedentibus duobus longiore, apice obtuse acuininato. Mentum breve, trapezifonne. Ligula mentő

Next

/
Oldalképek
Tartalom