Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)

1914-03-01 / 18. szám

TELI ESTÉK Ne mondja senki, hogy ez az eset egy lehet. És azt se állítsa senki emberfia, hogy ez a kép az én toliam hegyéből bukott ki. Ne bizony. Én láttam valóságait ennek a képnek. Az Avarosok sokan van­nak. Tudok ám nem egy esetről. Sokról — többről is. Arról is, hogy még a kulcsot sem vitte el a bank­nak az a házvevő. Hanem eltűnt, mint egy reggel el­tűnik a gólyamadár. Üres fészkét ott hagyja . . . hogy más hazába vándoroljon — szálljon. A gólyamadárnak azonban két hazát adott az Isten Az Avarosoknak, a magyar embereknek pedig egyet. Azt is elvesztik. Elveszik tőle. Hogv menjen .. . szálljon vándorútra. Tengeren túlra. Idegenbe. Kitudja, milyen uj veszedelembe. Vagy maradjon itthon . . . feldúlt lélekkel, zajló szívvel, munkakedvet, hitet, bizalmat veszítve a nemzet iránt .. . Oh ... azok az üres házak, ha beszélni tudná­nak, talán még többet is . . . szomoruabbat is beszél­nének, mint jómagam. Mester. IU!l!llllllinill!l!l[lllllllll!lilllllllUIIII|lll!lllllllllll!lllllllt1lll|llll[illllllltllll![||lilll|l|||||||||lllllllll!lll!|lillll!|||||||l|||l|||||!|||!inillllI|||||||||||||||||t||||HIIII||||!lllllllllllllllll|||||ltlllllllllllia KÖVETVÁLASZTÁS ALKALMÁVAL — A Rózsa-utcában is van öt—hat, tiz ház. Mi­lyen könnyen meg lehet szerezni! Kevés pénze van ? Ä bank ad reá. Amennyi kell, még a restaurációjára is. — így van a külső soron, a Töltés-utcán, itt is, amott is. Száz és száz ház. Most vagy soha. Előnyös kamat. Szinte hihetetlen feltételek. És a házakat szerezték-vették az emberek. Pa­piroson úgy kiszámították: — Hét év alatt lelörlesztem. — Rendben leszek pár esztendőn által. Milyen boldogság is volt az! Milyen szerencsés idők ... viszonyok. * De jött először egy dér. A kamatok csak mér­sékelten szöktek. Az emberek csak fejüket hajlon- gatták. De még csak álmodni sem álmodták, hogy mi következik . . . Aztán jött és beütött a pénzpiacba, a bankokba az istennyila. Jött a háború és a hábo­rúval háború támadt a pénzintézetekben is. Hogy pénzt kapni egyáltalán nem lehetett. . ’. az még csak baj volt. De hogy az uj háztulajdonosoknak megfelelő százalékot kellett törleszteni. Sőt egyes bankoknál minden teketória nélkül felmondották a kölcsönt is ... ez pusztított. Ölt. És rengeteg házat kiürített. Házakat, melyekbe az a kis ember vagy nyugodtan élő ember minden megtakarított garasát beleverte. Üres házakat hagyott ez a kegyetlen bankválság itt is — ott is. * Ott állt Avaros polgártárs a bankban a ketrec előtt. Várja — várja, mikor kerül az ő váltójára, rendezésére a sor. Markában szorítja a kamatot. Rémséges gyötrelmek, álmatlan éjszakákon kapar- gatta, gyűjtötte össze azt a kamatot, amely már is olyan magasra szökött, hogy verejtéket fakaszt. Csak áll, álldogál, mig egyszer csak kiállíják a nevét: — Avaros 230 korona! Avaros uram csak ámul, bámul. Szinte meg- tántorodik. — Hogy-hogyan értsem én ezt a koronákat, tekintetes uram? — Hát úgy, hogy megfelelő percentet törlesz­teni — muszály. — Muszály! ? — kérdezi Avaros polgártárs újra. — Muszály! ? — Muszály, mert különben jön az óvatolás. — Mi’csa? — Az óvatolás. Ekkoron pedig Avaros polgártárs ökölbe szorítja a kezét. Majd belenyúl a zsebébe. És kiveszi az ő házának kulcsait. És ünnepélyesen oda rakja, ahová máskor a pénzt, a kamatot olvasta le. — Itt vannak a kulcsok — mormolja nagy el­határozással. — Visszaszármaztatom. Használják a tekéntetes urak szerencsével és egészséggel. Íme egy csepp ... a házvételek történetéből. Abból a történetből, mely megmagyarázza .. . miért maradtad mostanában annyi házak . . . üresen. Mert Avaros polgártárs nyomban kifordult a banki szobából. Hiába kiáltották utána, hogy hát: — Várjon csak! — Valamit talán lehetne csinálni! Avaros polgártárs ment, sietett, mint a fekete árnyék ... azt se tudva, hova? merre? Csak ment és költözködött abból a házból minden előrevaló gondolás nélkül. Mi lesz vele? Hol huzza meg ma­gát? Hová hajtja le fejét ő és családja, gyermekei .,. azzal ő most nem törődik. De csakugyan merre ment, hová megy? Ki tudja azt! Hiába keresik, hiába jönnek a . kereső papiro­sok. Számlák, amik még az átalakító munkától ma­radtak. Avaros polgártárs megszűnt adóalap lenni— És törlesztő elem ... a bankokban. biztatta egy ügyvéd a csüggedd jelöltet: — Ne félj barátom, még itt van X. falu. ott engem jól is­mernek és ha én elmondok egv kortes beszédet biztosan rád szavazunk. El is ment az ügyvéd és így kezdte szónoklatát: — Ti ismertek engem .. . (Egy hang közbe szólt:) — Nagyon is jo'l, már régen fel kellett volna akasztani! A SZERKESZTŐ TELEFONJA * * * OLVASÓINK MINDEGYIKÉT KÉRJÜK, hogy nagy figye­lemmel kisérjék mai Vezércikkünket, melynek cime »A viszontlátásig.« Olvassák el figyelemmel, nehogy akadjon valaki, aki a mi lapunknál történt változásról tudomást nem szerez. A »Magyar Földmivelő« előfizetőit kérjük különösen erre a figyelemre. Hogy ki ne legyünk téve a reklamálások­nak és zaklatásoknak. Itt is ismételjük azt, amit ott irtunk, hogy legyenek nyugodtak és biztosak olvasóink abban, hogy a »Téli Esték« annak idején fel fogja keresni őket és kár-, pótolni fogja teljesen és meglepően. Tehát a viszontlátásig. - TÖBB TALÁNY-MEGFEJTŐNEK. Igen örülünk, hogy a Téli Eslék »Mit jelent ez“?« cimü rovata úgy tetszett és hogy azon talányok megfejtésében annyi értelmi és kedélyi gyö­nyörűséget, élvezetet találtak. A jövőben is igyekezni fogunk ebben. Kapcsolatosan itt mondunk köszönetét Pataki Lajos szatmári tanár urnák, aki ezt a rovatot annyi hozzáértéssel és lelkesedéssel vezette. A tiszta örömökért, miket az em­bereknek szereztünk . . . szoktunk tiszta, érdektelen hálát szerezni. — BUDAPEST. Ha csak lehetséges, arra kell töre­kednünk bizony, hogy a »Téli Esték« majd borítékkal jelen­jen meg. Persze, ez valóságos merészség lesz két korona előfizetés mellett, mely előfizetésből 36—38 fillér postabé­lyegre megy. Tessék csak spekulálni. — P. D .. .-NÉ ŐNAGY- SÁGA Szatmár. Kegyeskedjék elolvasni — több szatmári előfizetővel egyetemben — a mai szám vezércikkét. »A viszontlátásig« cimüt. — SZ. ANDRÁS. Előre is köszönjük azon Ígéretet, hogy a »Téli Esték« megérdemli az előfizetők gyűjtését. így kellene gondolkodni minden családbeli tagnak a mi újságunkról. Ha egy-egy olvasónk csak egy előfizetőt szerezne : hol állanánk mái/? Üdv ! MORVA! JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA. 8Z ATM ÁR-NÉMETI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom