Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)

1914-01-04 / 10. szám

TÉLI ESTÉK 3 Ismeretek-tára. A toronyóra magyar mestere. A XVI. századból fenmaradt krónikák egy hi­res vasművesről tesznek említést. Már annak a szá­zadnak a végén toronyórák is készültek, amiket a legtöbb esetben ilyen mesterségükben kiváló laka- tos-vasművesek állítottak elő. így a középkorban híressé vált nürnbergi toronyórát is egy odavaló la­katos, Jörgl Heus, készítette. Sőt minden jel arra vall, hogy ő volt az, aki elsőnek foglalkozott ilyesmivel. A nürnbergi városház elsárgult egykorú írásai fölemlítik, hogy Jörgl Heus, aki sok tanítványt tar­tott, remek lakatosmunkái révén messze földön is hires emberré lett. Nevét megörökítették idegen országokban is, odakerült tanítványai, akik több vá­ros templomának tornyát szerelték fel toronyórával. Ennél a nürnbergi Jörgl Heus lakatosmesternél ta­nulta ki mesterségét egy felsőmagyarországi fiú, Hans Drasch is. Hans felszabadulása után visszatérve hazájába, itthon több város és várkastély részére készített toronyórákat. Hogy hol telepedett le és hol tartotta műhelyét ez a Hans nevű hires lakatos, azt nem jegyezte fel a krónika. Ellenben az egyik egykorú krónika említést tesz róla mint kiváló gépészről, akit több királyi város meghívott avégből, hogy torony­órákat készítsen részükre. A többi közt ilyent ké­szített a pozsonyi kapitány kastélytornyában is. Ez a mű arról nevezetes, hogy minden reggel 6 órakor az óra lapján kinyílt egy kis ajtó s azon kilépett egy katonafigura, amely aztán trombitált. Hasonló­képp délben is ilyen katona trombitálta el a déli jelzést. Este 8 órakor pedig »Üdvözlégy Máriádra egy kalapácsos ember jött elő, s az előtte álló ha­rangra kalapáccsal vert rá. Ez volt az akkori haran­gozás. Mert akkor még nem voltak a maiakhoz ha­sonló nyelves harangok, hanem kalapáccsal ütve csalták ki belőle a hangot. A nap többi órájában kakas ugrott elő az óra ajtajából. A kakas kukoré­kolással jelezte az idő állását, annyiszor kukorékol­ván, ahány volt éppen az óra. Pozsony városa is ezzel a mesterrel készíttetett a városháza tornyába óraszerkezetet. E szerkezet azonban már sokkal egyszerűbb kivitelben készült. Óránkint egy-egy hajdualak lépett elő s trombitaszóval tudatta az óra és az idő állását. Hans mester ezeken kívül még több felvidéki várkastélyt szerelt fel a pozsonyihoz hasonló toronyórával. Majd a lengyel urak meg­hívására elment Lengyelországba s onnét Branden­burgba, ahol évekig dolgozott. Közelebbi adatokat erről a hires magyar em­berről alig jegyeztek fel, eddigelé legalább ilyenek nem kerültek elő. Úgy látszik azonban, hogy Kassán született, mert 1586-ban Kassára jött vissza s ekkor itt nyitotta meg műhelyét, ahova több tanítványt is fogadott maga mellé az abból a korból való céhbeli okmányok tanúsága szerint. Sajnos, a ki'ónikák na­gyon szűkszavúak, s többet nem beszélnek erről a kitűnő magyar emberről, — a toronyóra első hazai mesteréről. Bíró uram szentenciái. — Tötszik nekem az a nép, amékröl azt firkantják, ilyen-amolyan fődosztó, meg czuczilista, meg hazátlan bi- tangoló, meg a fészkes filemile. Osztég, mikor a’ igazi hazát­lanok, meg a nagybirtoksá- gokra ácsingózók hozzájuk la­pulnak, hogy hát most bőgi betyár ... itt a vár ... akkoron szépen, csendesen megokosit- ják a világot arru’ hogy hát ők bizony böcsületes, békössé- gös — keresztény embörök. Még Csabán is. — Tötszik nékem la’ az ujságlapok — nagy száma — igy, emigyen szent karácsony tájékán. Hogy furujáznak, hogy komédiáznak, hogy hát vala­hogy magukhoz furulyázzák az embörök, az olvasók — befizetését az ujságlapra. Fu­j rulyáznak, mint hajdanárium­ba’ a pásztorok ... és tökéletlenkednek ... bujtatják, üldözik a való igazat. Mint a mikép hajdanáriumba’ — Heródes. Az igazság meglut... de elvégre is igazság marad. Az világ végéig. Űk meg, mint tiszavirág, a viz felül — estendére már nincsenek. Tanácsadó. — Baromfitenyésztők tanfolyama. A gö­döllői m. kir. baromfitenyésztő munkásnőket képző iskolában állandó baromfitenyésztési tanfolyamot tar­tanak. Az oktatás gyakorlati és elméleti, a növendé­kek az iskola telepén előforduló és a baromfite­nyésztéssel kapcsolatos mindenféle teendőt, valamint kerti munkát végezni kötelesek. A felvétel iránt a kérvényeket az iskola vezetőségéhez. (Gödöllő) cí­mezve, bármikor be lehet nyújtani. Az iskolánál ez- időszerint 14 hely van rendszeresítve, havi és sze­mélyenkénti 50 korona fizetéssel, melyből a növen­dékek teljes ellátására 35 koronát fordítanak 15 koronát pedig a növendékeknek fizetnek ki. — Negyven koronán aluli perben a feleb- bezési ítélet bélyegmentes. A m. kir. pénzügymi­niszter 1913. évi 46.023. körrendeleté szerint a köz­ségi bíróság előtt Ítélettel elintézett, de onnan a kir. járásbíróság elé vitt és ott folytatólag tárgyalt peres ügyekben a kir. járásbíróságok által hozott ítéletek bélyegmentesek. — A baromfi hússal nem szabad házalni. Egy felmerült esettel kapcsolatban a földmivelés- ügyi miniszter értesítette a törvényhatóságok utján a husvizsgálókat, hogy a levágott baromfihúsra is vonatkozik a törvény, mely a vágóhussal való há­zalást megtiltja, igy azzal nem szabad házalni. — Borpróba. Igen egyszerű módon győződ­hetünk meg róla, hogy a bor festett-e, vagy termé­szetes szinti? Apró kis szivacsot mártunk a borba és egy csészébe tesszük, melynek alján kevés viz van. A festett bor pillanat alatt megfesti a vizet, s a természetes bornál eltart negyedóráig is, mig a viz színes lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom