Téli Esték, 1914 (18. évfolyam, 10-18. szám)
1914-01-11 / 11. szám
4 ÍTÉLI ESTÉK Érdekes rovat. Gazdák világra. — Vándor-madarak veszedelme. Világítótornyok kész veszedelmet jelentenek a vándormadarakra nézve, amelyek a vakitó fénytói vezérelve, pihenőhelyet vélnek ott találni s ehelyett vesztükbe rohannak. Múlt év november havában egyedül a Belle-Ile világítótorony két éjszaka 3200 költöző-madárnak lett a gyilkosa. Általában az a hit volt eddig elterjedve, hogy a madarak a fénytói csalogatva, vakon röpülnek neki a torony ablakának és rácsozatának, ahol azután holtra zúzzák magukat. Legújabban azonban két kiváló ornithologus: Thijsse és Burdet professzorok, hosszabb megfigyelések eredményeként azt állítják, hody a madarak a torony körül pihenőhelyet vélnek találhatni, de mert nincsen olyan tárgy, amelyre letelepedhetnének: addig röpdösnek körülötte, mig tökéletesen kimerülve, aléltan hullanak alá. Thijsse tehát lépcsőzetesen elhelyezett olyan madárülőket alkalmazott a torony körül, amelyeken a fáradt madarak megpihenhetnek. Ez a találmány jól bevált és a terschellingi (Hollandia) világítótorony pihenőkészülékét egy éjszaka tízezer különféle vándormadár vette igénybe; mihelyt az egyik csapat kipihente a fáradtságot, nyomban továb repült, helyet adván érkezó, fáradt társaiknak. Mindössze hét madár holttestét találták a torony tövében, ezek már nem kaptak helyet a mentőkészüléken. Ellenben ugyanezen az éjszakán a francia Barfleur-toronynak, amely nem volt ellátva mentőkészülékkel, 460 szalonka esett áldozatul. Ugyancsak jó eredménnyel alkalmazták Thijsse készülékét a Wight-szige- ten levő Santa-Caterina-világitótoronynál; mig ez év április 13-ikáról 14-ikére virradó éjjel 465 madár pusztult el körülötte, addig a készülék alkalmazása után már csak 30—40 madár esett éjszakánként áldozatul. — Meddig élhet egy macska étien- szóraján? A napokban történt Párisban, hogy egy halálozási leltározás alkalmával, ahol a lakást lepecsételte a hatóság, véletlenül bezártak egy szekrénybe egy fiatal, nem egészen egyéves macskát. A cirmos ugyan, kivált fogsága kezdetén, nagy lármát csapott, de a lakók nem tartották érdemesnek ezért értesíteni a hatóságot s onnan valakit kifárasztani. így az illetékes hatóság emberei csak huszonkilenc nap múlva jelentek meg ismét a lepecsételt lakásban, mikor a lakók figyelmeztetésére fölnyitották a szekrényeket, hogy a macskát megtalálják. Nem sokáig kellett keresniök, mert a macska a zajra ismét életjelt adott s nyivákolni kezdett. Meglepetve tapasztalták igy, hogy a macska még mindig él. A cica ugyan el volt nyomorodva s rettenetesen lesoványodva, de még birt járni is s az ételhez és italhoz azonnal hozzá látott. A macska teljesen magához tért később, mintha egyáltalán semmi sem történt volna vele. Mit jelent ez ? SÍ SÍ SÍ T'E'e SÍ SÍ Tyá (Megfejtése a 12. számban lesz.) A 10-ik számban közölt talány helyes megfejtése: Bánt a kincs, ha van, ha nincs. Hogy segít magán ? — Nagyon kemény lesz a gömböc, édes komámasszony! — Hiszen épen azt akarom én 1 Hadd feküdje meg az uram gyomrát, minek jár oly sokat a korcsmába. Legalább igy itthon marad néhány napig. Kik a tej hamisítók? A tejhamisitók, minden cstirés-csavarás nélkül, jobbára a kis gazdák köréből kerülnek ki, akik a Budapest melletti falukból hozzák be naponként a tejet. Nem is mindég a magukét, mert kevésnek van annyi, amennyiért befogatni érdemes. Azért összevásárolják a tejet a faluban. A különböző tejeket azután összekeverik s a keverés közben jut biz abba egy kis viz is. Hol több, hol kevesebb, amint korábban vagy régebben kapták rajta az atyafit az ilyen vizáruláson. ők a budapesti tejhamisitás alapitói és ezen a téren nagy jártasságra tettek szert. De inkább csak a hatóság éberségének a kijátszásában, mert a durvább hamisitásoktól már ők is tartózkodnak, ennyi eredménye már is van az élelemszervizsgálatnak. És ezt nem szabad kicsinyelni. Azelőtt még több vizet öntöttek a hamisítók a tejhez s azlután adtak hozzá lisztet, marhavelőt, hogy a színéhez se férjen szó s a sűrűsége is meglegyen. A vízzel feleresztett tej magában véve nem ártalmas. Cak nincs az a tápláló értéke. Olcsósága miatt él vele a szegénynép, de aki teljes tejnek árusítja, az már csal. És ezt már nem lehet tejvizsgálattal ellenőrizni! És kitudja, mi nagyobb baj nálunk, a hamisi- lás-e vagy csalás? Az igaz, hogy bőviben vagyunk mind a kettőnek. Üzleti életünket rettenetes bűnök terhelik. A vizezésbe és lefölözésbe végtére is nem hal bele senki. Csak kevesebbet és nem úgy kapja meg a tejet, ahogy a természet nyújtja. Nagyobb baj a tejnek vízzel való feleresztésé- sénél a tej tisztátlansága. Ez már igazán közelebbről érinti egészségünket. Hajdanában délceg, rátar- tós gazdalányok hordták be a tejet a városba. Mindjárt a fejés után néha még azon melegen. Peckesen lépkedtek a keményített, vasalt szoknyáikban. Élénken tereferélve egymással. Látszott rajtuk, hogy szórakozásnak tekintik az egészet, nem munkának. És bizony egy némelyiknek olyan vagyon áll a háta megett, hogy urikisasszony lehetett volna belőle. Hát bizony a köcsögnek is mutatni kellett a módot, ha mással nem, hát a tilsztaságával. Zsinórhálóba volt betéve, letakarva cserépfedővel, mert a bádog meg a cománcos vaskanna esak később jött divatba. Szépen is tudták tartani, igazán illett a kezükbe. S ez a tisztaság uralkodott a gazda házatájékán is. Az az egyszerű, ősi tisztaság. A fehérre meszelt fal, a felhintett sárga homok, kifényesítette kisurolt ablak, ajtó és bútorok. A sajtárból a köcsögbe került a tej. Nem mérték mértékkel, tudták, mennyi a köcsög, A vevő aztán átöntötte a maga lábasába s onnan a csészébe. Mig a gyomorig eljutott, négy edénynél többel érintkezése nem volt. A mai kereskedelemben bizony több állomást kell tartani s mindenütt tapad hozzá valami. És bizony sokszor nem a legtisztább edények faláról. Nem csoda, ha elszaporodik benne korunk nagy réme, a bacilus. Mert hát a jó tej ezeket is táplálja. Megesik, hogy nyolcvan százmillió is úszkál egy-egy köbcentiméter tejben, különösen a meleg nyári napok alatt. Félmillió még a leggondosabb, legtisztább tej kezelés mellett is előfordul. Nem kell megijedni a nagy számoktól. Ártatlan jószágok ezek, mint ahogy az a sok millió legyecske sem rontja a levegő, mely nyári estéken a villlamos ivlámpák körül repked. Csakhogy a tisz- tátlanság miatt az ártatlan bacilusok közé ártalmasok is keveredhetnek és keverednek is. Annál 'inkább, minél nagyobb tisztátlanságra enged a nagyszámú bacilus következtetni. Az ártalmasakból pedig
