Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-02-23 / 17. szám
TÉLI ESTÉK 5 hatást, a minek eredményét maga a közönség ítéli meg, azzal a találó mondással, hogy — Szép volt, nagyon szép volt, de bizony hogy mit mondott, mit akart, nem tudnám megmondani. No hát nem ilyen előadásokra, felolvasásokra van szükségünk. Mert ezek a csillogó, billogó, szófényes és tartalomszegény tanítások, felolvasások csak megnehezítik azoknak a komoly és nemes célokra törekvő felolvasók dolgát, a kik — szellemi és anyagi javaknak gyökereit kívánják beültetni és megerősíteni a közönség élete talajába. A lélekbe. A szívbe. A cselekvő akaratba. M—r. Orbán mester ágyúja. Most, hogy a bulgárok Konstantinápolyt fenyegetik, alkalomszerűnek tartjuk föleleveniteni azt a történelmi tényt, hogy a törökök egy magyar embernek, Orbán mesternek köszönhetik azt, hogy 1453-ban bevették Konstantinápolyt. Orbán mester 1452-ben Konstantinápolyba ment és fölajánlotta szolgálatait Konstantin császárnak, aki előtt kijelentette, hogy olyan ágyukat tud önteni, amilyeneket még sohasem látott. Konstantin azonban nem vette komolyan a magyar jövevényt, mire Orbán II. Mohamedhez ment és neki tett hasonló ajánlatot. Mohamed erre meghagyta, hogy öntsön egy hatalmas ágyút próbaképpen. Három havi szakadatlan munka után készen volt az ágyú. A szultán akkor kiáltványt bocsátott ki, amelyben figyelmeztette Drinápoly lakosságát arra a veszedelemre, amelynek ki lennének téve, ha kimennének az utcára azon a napon, amikor az óriási ágyút el fogják sütni. A kiáltvány nem is volt hiábavaló, mert a dördülés olyan hatalmas volt, hogy tizenhárom mértföldre is meghallották és Drinápoly házai úgy megrázkódtak, mintha földrengés lett volna. Orbán ágyúja olyan óriási volt, hogy a vontatására 30 pár ökör volt szükséges, mellette két oldalt pedig 200 ember masírozott. Mikor Mohamed elrendelte, hogy a hatalmas ágyút Konstantinápoly alá vigyék, kétszáz ember egy hónapon át azon dolgozott, hogy utat készítsenek a számára, 50 ember pedig a hidakat erősítette meg. így vontatták keresztül a mesterművet Trácián, amig végre Konstantinápoly falai alá értek vele. Itt aztán megkezdte a működését az ágyuszörnyeteg és naponta nyolcszor lőttek vele, még pedig egy méter átmérőjű gránitból készült golyókat. A hatalmas lövegek hatása végzetes volt a bizánciakra nézve és a megfélemlített lakosság rimánkodott, hogy adják ót a várost. Egy napon azonban egyszerre csak szétrepedt az ágyú és darabjai megölték a mesterét. Akkor azonban egy másik magyar ember helyreállította a megrongált ágyút és neki sikerült a hires Baktatinea-tornyon hatalmas rést lőni, amelyen át azután a mohamedán csapatok behatoltak Konstantinápolyba. Hazatérő hasznos vándormadaraink. II. Márolus vég-én érkezők: A búbos banka bogarakat, hernyót, csimaszt, pajodot, lótetüt, legyet, ugrószöcskét eszik. Egyik leghasznosabb ingyen munkásunk. A csil-csal füzike több rovart eszik, mint ameny- nyit saját súlya nyom. Az erdei pacsirta a kártékony rovarok falánk ellensége. A fülemilék ékesen szóló madarak, melyek sokszor április közepén jönnek. Igen hasznos éneklők, amelyek sok rovart pusztítanak. A szürke begy villogó szemű madárka, igen szorgalmas rovarkutató. Április elején érkezők: A füsti fecske a magyar ember kedves madara. Fölösleges nagy hasznáról sok szót szaporítani. A székicsér jó repülő és szorgalmas rovarvadász Az ugartyuk a giliszták kérlelhetetlen üldözője. A vizityuk sok vizi lencsét, sok vizi rovart pusztít. A kerti füstfark (vagy rozsdafarkú) üldözi a viaszmolyt. Tévedés azt hinni róla, hogy a méhesből rabol. Csak a herét bántja, a dolgozó méhet nem. A billegető cankő főleg kukoricavetéskor sok rovart pusztít el. Április közepén érkezők: A baráta poszáta (papfülemile) hasznos és szorgalmas rovarellenség. Tévedés azt mondani, hogy a kerti növényekben kárt tesz. Ez nem igaz. A kormos légykapó legyeket fogdos, darázsölyv a földi pöször bábjait tizedeli. A molnárfecske röptében fogja el a rovarokat. A nyaktekercs a hernyókat szedi. A parlagi pityer a legelők bogarait eszi. Ne bántsuk, ne üldözzük e madarakat, nekünk hoznak hasznot. Mi újság' ? A TÉLI ESTÉK tisztelt előfizetői e 17. számmal a ,/Féli Esték“ jelen folyamának utolsó számát veszik. A többi egész éves előfizetőink a jövő héten már a szokott címmel veszik kézhez lapjukat. — Politikai hirek. A képviselőházat összehívják csütörtökön és megkezdi rendes munkáját. Tárgyalni fogják a tanítók fizetésrendezését. Néhány gazdasági vonatkozású javaslatot. — Elítélték Désy Zoltánt. Désy Zoltán panamával vádolta a miniszterelnököt. Mire Lukács beperelte Désyt a bíróságnál. A bíróság a minap tárgyalta ezt a port. Désyt egy havi fogházra és 400 korona pénzbüntetésre Ítélte. Désy fellebezett. — Budapest szék- és fővárosának főpolgármesterét a minap választották meg Heltai Ferenc személyében. A megválasztott mózes vallásu és különösen a gázgyárak fejlesztésében szerzett érdemeket. — Nagy kort ért hires magyarok. Most, hogy Görgey fővezér 95. születését ünnepelte, szóba jöttek a nagy kort ért hires magyarok. Ezek sorában leghosszabb életű a jótékonyságáról és buzgó hazafiságáról hires Széchenyi prímás és esztergomi érsek volt, aki 1592-ben született és 1695-ben, 103 éves korában halt meg. Madarász országgyűlési képviselő (született 1814-ben) az idén tölti be életének 93-ik évét. A mindenféle tudományban jártas Brassai (született 1800-ban) 1897-ben, 97 esztendős korában hunyt el. Görgey, az egykori magyar fővezér, mint a hogy már említettük, most töltötte be 95-ik évét. Kossuth, nemcsak hazánknak, hanem a világnak egyik legnevezetesebb embere, 92-ik évében szűnt meg élni. A külföldi hírességek között sem ritka a 90 éves korú. A pápák sorában X. Leó élt legtovább, 93 éves korában halt meg. — A bolgár kertészek. Siófokról Írják: A Balaton környékén igen el van terjedve a bolgár kertészet. Különösen Siófokon, Kaposváron és Keszthelyen, a hol az ország leghatalmasabb telepei vannak. Ez a három telep kora tavasztól késő őszig ellátta zöldségfélékkel nemcsak a Balaton környékét, hanem Somogy, Zala és Veszprém egész vidékét. A kertészek legnagyobb része elment a háborúba és igen sokan el is pusztultak közülük. így a hatalmas siófoki telep bérlője is elesett a kirk-kiliszei csatában. A kertészek hiányát már az ősszel erősen érezték az egész vidéken, de különösen nagy a veszedelem most, mert a bolgár kertészek értesítést küldtek, hogy a bérleteket nem
