Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-01-26 / 13. szám
TÉLI ESTÉK 5 let, amelyet egészségtelen viszonyai miatt félelemmel került el mindenki. Hát ezek az eddig elkerült területek várnak a kibolonditott magyarra? * Nedves kukorica szárítása. Az idei kukoricatermés minőség szempontjából tudvalevőleg rosszul ütött ki. A nedves, borult időjárás mellett a csövek nem tudtak beszáradni és részben már a száron megpenészesedtek, a góréban pedig csak folytatódik a romlás. Eredményes eljárás ilyenkor ott, ahol a mód megvan rá, a kukoricának mesterséges utón való szárítása. Horvátországban egyes szövetkezetek, amelyeknek tagjai kiterjedt mértékben foglalkoznak selyemhernyótenyésztéssel, már régebb idő óta tartanak fenn tagjai közös használatára kemencéket oly célból, hogy azokban magas hőmérséklet mellett a selyemgubók bábjai elölessenek. Az idén megkísérelték ezeket a kemencéket kukoricaszáritásra is felhasználni és igen jó eredményeket értek el. Egy ilyen kemencében 24 óra alatt 200 métermázsa csövestengerit lehet kiszárítani. A minőség éppoly jó, mintha természetes utón száradt volna ki, a penész eltűnik és a romlásra való hajlandóság megszűnik. Sertésekkel végzett etetési kísérletek azt mutatták, hogy sem Ízletességből, sem tápláló erejéből nem veszített a kukorica a szárítás által. A mostani magas árak mellett igen jól értékesítik az említett szövetkezetek tagjai jól kiszáradt kukoricájukat. Ez az eljárás is egy érdekes példája annak, hogy az élelmes gazda sokszor rendkívüli módokon is tud segíteni a baján. Segits felebarátod baján! A cigány kellő délben beállít az uraság konyhájába és kérdi a szakácstól, hogy mit csinál az uraság ? Szakács : Ebédel, mert éhes. Cigány: Jáj, de seretnék neki segíteni1 Mert a Sent- irás is ast mondja: »Segíts felebarátod baján, az Isten is úgy segit meg tigedet!« Háziasszony. Burgonya leves. 8—10 drb. kockára vágott burgonyát annyi sósvizben, hogy éppen ellepje, puhára főzünk. Ezalatt egy kanál zsirból és egy kanál lisztből világosbarna rántást készítünk, kevés reszelt hagymát, törött borsot, 1 késhegynyi paprikát adunk hozzá és felforraljuk. Festett kávé felismerése. A nyers kávét, hogy tetszetősebb legyen, festeni szokták. Ezt úgy ismerhetjük föl, hogy egy üvegedénybe meleg esővizet öntünk és ebben a kávét jól megmossuk. A természetes kávé mosóvize színtelen marad. A festett kávé mosóvize kékes-zöld, sárgás, vörösbarna stb. szint kap. A méz eltartása. A méz legjobban fényezett köcsögökben vagy üvegedényekben tartható el, a melyek egyszerűen befödetnek, nehogy valami a mézbe hulljon ; ha erős papírral vagy pergamenttel kötjük be az edényeket, az még jobb. Egyes méhtenyésztők feloldott viaszt öntenek a méz felületére, mely azután megkeményedve, mintegy födőt képez, miáltal a méz tartósságát is biztosítják. Számos vidéken a mézet fahordók- vagy edényekben tartják el, de ezeknek a hibája, hogy könnyen folynak. Bádogedényről a méztermelők nagyrésze tudni sem akar, azt tartván, hogy a méz ebben oxidálódik és megromlik, a mi csakugyan be is következik, ha a méz hosszú ideig marad az edényben. A mézzel megtöltött edényeket száraz helyre állítjuk. Ha hangyák kerülgetik az edényeket, legtanácsosabb ezeket finom laza hamuba állítani és az edény közelé- lében hamut szétszórni. A fekvő hamun keresztül a hangyák nem mennek, de a hamut, ha felülete esetleg megkérgesedik, meg kell újítani, mert különben a kérgen át a hangyák az edényhez férkőznek. Milyen a jó feleség ? Gazda: Nekem olyan feleség kék, aki néma, vak és süket ? — Mi a ménkű ? — No igen! Aki vakon követi urát! Némán engedelmeskedik néki, és a kinél a legyeskedő szószártyár hirhor- dók siket fülekre találnak. Ismeretek-tára. Az álom. I. Az ember mindig legcsudálatosabb teremtmény volt a földön. Az is marad mindig. Életének jelenségei közül száz és száz még ma is titok. És talán titok is marad mindörökre. Itt van például az álom. Az álmodozás. Az álomképek. Amik éppen akkor játszódnak le életében, mikor ő, az ember tehetetlenül, látszólagos öntudatlanul nyugszik. Úgyszólván nem is él. Tehát tudtán, akaratán kívül — történik vele — az élet egyik legcsudásabb jelensége. Az álommal, az álomképekkel mindig foglalkozott az ember. Álomfejtő volt az ember mindig. Erről tesznek bizonyságot a hagyományok. Az örök szerelem. Az álomba való, sokszor végzetes hit. A babonák egész sora. Az álmoskönyvek tarkaságai. A családi álomtörténetek, mik apáról fiúra, anyáról leányokra szállanak. Az álommal foglalkozott a tudomány is. Nem csak tudákosok, de igazi tudományos fők is. A testet és lelket kutató lélekbúvárok, boncolok (antropológusok) mit nem adtak volna és adnának ma is, ha az álom igaz ^forrására akadhattak volna; és akadnának már teljes megfejtésére. Csakhogy ez a csudás jelenség nem enged. Akármilyen elfogadható okokat, rugó-feltevéseket hoznak színre, mindig akadt abban valami rejtély, homály, köd, amely a teljes világosságtól elvette az emberi belátást. Az álmot, az álmok jelenségét magyarázó legújabb megfigyelések is — csak kutatások maradtak. Most egy londoni tanár hirdeti kutatásának eredményét. Sok érdekes dolgot mond ebben a jelentésében. De úgy érzi az ember, hogy ezeknek a kutatásoknak alapjait már hallotta. Legfeljebb uj, ügyesebb tálalásban adja elénk. Egy bizonyos; az, hogy az álom is hozzájárul azon igazság megvilágításához, melyszerint az ember nemcsak testből van. A testi, anyagi részén kívül van egy másik, egy anyagatlan része, birtoka. A
