Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-01-19 / 12. szám
2 TÉLI ESTÉK f bántó, sőt nevetséges. Úgy van ez a csinos otthonban is. Magának a háziasszonynak a tisztasága, csinossága sem utolsó ám. Nem páválkodó cifrasága, de csinossága. Még akkor is, mikor nyakig van a dologban az asszony, akkor is meglátszik a csinos asszonyon, hogy — csinos. A csinos, vonzó otthon — a férfit is dalra készteti: «Messze jártam, másutt is volt jó dolgom, De a szivem csak azt mondja : Jobb otthon». M—r. Pazarlás. Asszony: Oh, csak már egyszer szép idő lenne, hogy kimehetnénk valahová a zöldbe sétálni! Férj : Persze ! Majd itt hagyjuk a drága lakást, hogy odakünn szaladgáljunk! Sirius időjóslatai. (1913. I-sö félév.,) Az 1913-ik esztendőre szóló időjárás a következőképpen várható : Január 1-től túlnyomóan borult, ködös, hideg idők Ígérkeznek, kevés csapadékokkal. 12-től csapadékosabbra változik és több helyen eső és hó fog esni. E hónapunk átlag hideg jellegű lesz. Februárban csapadékos hideg idők jönnek, több helyen eső, mig némely helyen hó fog esni, de néhány szép enyhe napra van kilátásunk. Gyengébb hideg idők ígérkeznek. Március első felében gyönyörű szép enyhe, sőt meleg napok Ígérkeznek és több helyen eső fog átvonulni. Március második felében igen kritikus napok ígérkeznek, különösen 20, 21, 22, esetleg még 23-ik is, itt elsőrendű kritikus napunk lesz. Eső, havazás és óriási vihar fog átvonulni sok helyen s utána hideg idő jön. Éjjeli fagytól kell tartanunk. Ebben az évben március hónapunk a legszeszélyesebbnek mondható. Április elég szép és kedvező időket ígér, az első felében kevés esőzéseket várhatunk, mig a második felében esős, hűvös, szeles pár napokban, de ismét szép és kielégítőnek fog bizonyulni. Havazás és éjjeli fagy e hónapban nem jön. Május 1-től 9—10-ig nem a legkedvezőbb idő lesz, mert nagy ködök ereszkednek majd a reggeli órákban és a déli vagy esti órákban nagyobb zivataros esők jönnek. 10, 11-től gyönyörű szép meleg napok várhatók, több helyen zivataros esőkkel. Havazás helyett ez évben zivataros esők jönnek; éjjeli fagytól nem kell tartanunk. Júniusnak az első fele igen szép és meleg napokkal jön, több helyen zivataros esőkkel, de azért nagyon sok esőzések nem várhatók. A második fele hűvös és szeles lesz, sőt némely helyen viharos szél fog átvonulni, esővel. Okos számoló. Apa: Ha egy méter szövet ára 60 fillér, tiz méternek mennyi az ára ? Icig : Az a kondsafttól függ. A g*ép. A gépekre büszkén mutat rá az emberi ész. Van is oka reá. A kéz ősi kincs. Ősi emelő-gép. Kéz és ész emberi csudákat művel. Mert legyőzi, leigázza a természetet — mondják. Pedig inkább csak felhasználja. Hiszen a természet kínálkozik. Csak azt kívánja, hogy verejtékkel, a gondolkozás gyöngyeivel hódítsuk meg őt. A gépek azonban csak akkor lesznek valójában az embernek diadalai, ha a gépeket általánosan, egyetemlegesen meg is érti. Ha a népek milliói, a kultúra nevére jogosult minden elme, minden szív és akarat megérti a gépek jelentőségét. Az az, ha az ember a lelketlen gépbe beleviszi a maga lelkét. Az az leikével fogja fel. Nem elég a gépet nézni. Látni is kell. Nem elég még látni sem. Meg kell érteni. A maga jelentőségében megismerni. Sőt gyönyörködni is tudnunk kell benne. A gépről ma csudás dolgokat Írnak. Lehet is. Fenn a levegő-égben. Lenn a tenger mélységeiben. Benn a gyárakban. Künn a természet világában. Az ércsinpárokon futva, rohanva. Küzdve a tenger hullámainak csatáival. Benn a legegyszerűbb polgárházakban, a műhelyekben. Mindenütt, de mindenütt. De hányán gondolnak arra, hogy ez a gép mégis csak tehetetlen jószág önmagában. Az ember nélkül. Az ember keze nélkül. Az értelmi indítás nélkül. Az újságok tele vannak hírekkel, a mik csak a gép áldozatairól szólanak. A rengeteg szerencsétlenségekről. A gép lelketlenségéről, a melynek nincs szive. Nincs lelke. A mely morgósan, dercésen, szív nélkül követeli az ember verejtékét — azért a nyomorult bérért, kenyérért, melyet izzó munkáért viszonzásul ad. Pedig a gépet nem igy és nem csak igy kell felfogni, érteni és jelentőségében megragadni. Oh, a gép megértése, jól meglátása tiszta örömöt szerezhet. Nem csak úgy kell azt tekinteni, mint üzemet. A mely rabszolgákat tart. Gyárosokat hizlal. Embert öl. Egyformaságával, erők rablásával életet szív, pusztít. Van a gépnek gyönyörű, felemelő és vigasztaló oldala. A gép az erőt képviseli. A gép részeinek összetartása arra tanítja az embert, hogy az ő, az ember erejének, valamennyi képességének felhasználásával ő is erőt képvisel. A nagy és kis kerekek munkájában meglelheti az emberi társadalom tagoltsága is a maga körét és hivatását. Csak meg kell érteni a gép jelentőségét. Nagy baj a munka túl nagy mértéke a kézi dolgoknál, mesterségeknél. Az egyformaság, a robot lenyügzi az embernek nem csak testét, de lelkét is. Éppen ezért itt is, de a gép munkával is bele kell vinni az emberi munkába a szivet, a kedélyt is. Fel kell fogni a gyönyörűséget, amit a gép egybevágó, harmonikus működésével nyújt. Mozdulataival, erejével, hatalmával, sőt eleven, csudás kecsességével is az embernek okozhat. Figyelmeztessük reá gyermekeinket is. Úgy növekedjenek azok, hogy a gépben a magúk lelkét, szivét és akaratát érezzék. Ne fessük feketére, mint az ördögöt, a gépet azzal, hogy mindig csak a gép áldozatait, tragédiáit, leverő hatását hangoztassuk, lássuk és panaszoljuk. Értsük meg őt. A gépet. Vigyük bele a mi meglátó és érző részünket — és akkor igazán büszke lehet az ember — a gépekre. Mester.
