Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)

1913-12-21 / 8-9. szám

TÉLI ESTÉK 15 Attól a perctől fogva, hogy a bojtos pálcát — mint hatalmi jelvényt — a kezébe adták, egy évig ő rendezi az ifjúság sorsát a faluban. Nála nélkül sem tánc, sem kaláka vagy más egyéb mulatság nincs. 0 szerződik az ifjúság nevében az urasággal és ő felelős, hogy a kaláka napszámokat pontosan letegyék, miért az uraság a muzsikát szolgáltatja s a vasárnapi tánchoz a legénybirónak pálinkát fizet. A legénybiró ilyenkor felelős a rendért, csendért, ő ügyel fel a táncra, cigányokra és bepálinkázott legényekre. Neki feltétlenül muszáj engedelmeskedni. Sok szolgabiró megirigyelhetné azt a nagy tekin­télyt, amiben része van. A legénybiró uralma újévtől újévig tart. — Egyes vidékeken pünkösdtől pünköstig. — Az év első napján rendesen a korcsmában foly a válasz­tás és elégszer egypár bevert fej, vagy eltört borda árán jut a hatalmas jelvényhez, a bojtos pálcához. De hát ez már igy szokás, a magyar virtus vala­hogy utat kell, hogy törjön magának, egypár friss vércsöpp, egy kis parázsverekedés nem a világ. Az újévi kántálást, mely eltart estig, már az uj biró intézi, — rendesen verstudó, jóhangu, erős- lelkü legény — és úgy eldédelgetik a leányos há­zak, hogy ő maga sem tuja, hogyan kerül haza. De hát újév napján józan legénybiró szégyene volna a falunak ! N ő: Egész raktárra való kosarat oszto­gattam szét, míg téged megismertelek. Férj: Oh, miért nem tartogattál egyet a számomra is? Mi újság* ? Jelen kettős számunk tartalma: A Hét. A lelkek békéje — Mailáth József grófiól. A megértés felé. A karácsonyfa — Bodnár Gáspártól. Jézuska a kaszárnyában, költemény — Molnár Károlgtól. A kis leány bábja — Bodnár Gáspártól. Hazatérés a háborúból, költemény — Barna Jánostól. Nyakasék és Fejesék. — Mestertől. A fenyő legendája — Mestertől. Tanácsadó rovat: Vigyázzatok a karácsonyfára! Gazdák világa rovat: A búzatermés fokozása s apróbb köz lemények. Hazádnak rendületlenül — Mestertől. Az első és utolsó bál — Bodnár Gáspártól. Érdekes rovat: Apró közleményekkel. Háziasszony rovat. Egészség-rovat: Hogyan élhetünk száz évig. Újévi népszokások. Mi újság rovat. Nagyvilág rovat. Szerkesztő telefonja rovat. Szétszórva az újságban a következő apróságok : Csa­ládi szikrák A kisleány bölcsészete. Egy nagy hajókatasztrófa emlékezete. A gyermek mond igazat. A kis önző. A madár­nyelv. Legszebb kívánság. Nem fogynak ki az angyalok. A kalács. Szent János áldása. Huszárvágás. Jól számit. Egy furcsa jubileum. Tréfás kérdés. Ijedtség. Parancs. Az utolsó Napsugár. A nagy Koptató. Falun. A vendég. Jámbor kíván­ság. Sóhaj. Hiszen olyan olcsó. A villamos kocsiban. Két talány: egyik karácsonyra, a másik újévre * * ­— Politikai hirek. A delegáció folytatja e héten üléseit, hogy az ünnepre be­végezhesse a tárgyalásokat. A képviselöház e miatt elnapolta a sajtójavaslati vitát. A kará­csonyi szünet január 15-áig fog tartani. A horvátországi választások is végbe mentek. Hatvan kormánypárti, harminc ellenzéki választott képviselő eredményéről Írnak. És üd- vözlik az uj bánt, hogy az ál­talános képviselő választáskor olyan többség jutott győzelemhez, amely unimistának, (a velünk való egységes érzésűnek) hirdeti. — Erdély és a kormány. Kolozsvárról írják : Bartóky József földművelésügyi államtitkár Szomjas Lajos miniszteri tanácsossal Kolozsváron időzött és tanácskozott Bethlen István és Wass Béla grófokkal, Bethlen Ödön gróf, Bethlen Balázs és Szász József főispánokkal folytatták a konferenciát, résztvettek Jósika Gábor báró, Bánffy Ernő báró, Béldy Kálmán gróf, Huszár Pál báró, Dósa Endre ko- lozsmegyei alispán és Haller Gusztáv dr., Kolozsvár polgár- mestere. Az erdélyi birtokpolitikai viszonyokkal, a kisgaz­dák szempontjából kiválóan szükséges kisebb mintagazda­ságok tervbe vett létesítésének kérdésével, a székely fiuk számára létesítendő középiskolai internátusok és több fon­tos, a kisgazdák közelről érintő kérdéssel foglalkoztak. — Szerkesztőnk Munkácson. Bodnár Gás­pár vasárnap, dec. 21-én Munkácson, a Kath. Kör meg­hívására szabadelőadást tart. Előadásának tárgya : » Életér­tékek a keresztény világ felfogásban.* — Katonák karácsonyi szabadsága. A kö­zős hadügyminisztérium rendeletben utasította az ezredpa- rancsnokságokat, hogy a katonáknak az idén teljes kará­csonyi szabadságot adjanak, még pedig december 20-án dél­től kezdve január másodikáig. — Nagy havazás. Máramarosszigeten több mint húsz centiméteres magas hó esett. A felső járásokban a hó magassága eléri a 35 centimétert. A nagy havazás miatt az országos vásárra jövők kocsija több helyen fenn­akadt. — A Tátra és vidékén nagy hóesés van. Ilyen óriási méretű hóesésre rég nem emlékszenek. — Lakodalom Torontálban. Úgy tűnik fel, mintha mese volna. Mese, régi magyar időkből. Nagyanyáink levendulás, rozmaringos idejéből. Amikor az udvarház na­pokig volt hangos a vendégek zajától egy-egy lakodalom. Pedig nem a mesebeli hetedhétországon túl történt, nem is egy emberöltővel ezelőtt, hanem a npokban. Torontál vár­megyében. Antalfalva község érdemes birájának, Tóth Fe­rencnek fia vezette oltárhoz Tokay Sárát. A lakodalmas va­csoránál, több mint ezer személy jelent meg. Elfogyasztottak egy darab hizó ökröt, 100 darab juhot, négy disznót, 75 pulykát, 60 libát, 60 tyúkot, 40 kacsát, 40 egész kenyere^ 700 fontos kalácsot, 50 darab tortát, 25 teknő apró süteményt, két métermázsa almát, 120 kiló sajtot, megittak 10 hordó sört, 16 akő bort, 4 akó feketekávét. A lakodalom, amelyről me- gyeszerte beszélnek, három napig tartott. — Nagy időt ért. Foktőn kedden éjjel hir­telen meghalt Beke Domokos 99 éves lakatos. Az öreg »la­katos bácsi» még élete utolsó napján is dolgozott. Foktőn nagyon szerették a jó öreget, mert bárhol kályha vagy la­kat reperáció kellett, utolsó napjáig fürgén, szívesen ment. Felesége 101 éves, de búcsúra még maga meszelte szép fe­hérre házukat. Elég vagyonosak, de azért pár fillérért szí­vesen eldolgozgattak ügyes-bajos szomszédjaiknál. Az el­hunyt hat fiúgyermeket hagyott itt, kik mind katonák vol­tak. továbbá 30 unokát, 86 dédunokát és ükunokát 200-on felül. — Egy vadkacsa vándorutja. Grandjean Géza csentai jegyző október havában a csentai határban egy apró vadkacsát lőtt, amelynek lábán rézgyűrű volt »Vo­gelwarte Kassiten. Germaine 8533.« felírással. A jegyző el­küldte az elejtett vadat az illető megfigyelő állomásnak. Az állomás igazgatója, dr. Thiessemann I. tanár most értesí­tette a jegyzőt, hogy az általa lőtt kacsát (Anas erecta) 1912. évi junius hó 14-én bocsátotta útjára Oroszország szentpé­tervári kerületének lugási járásához tartozó »Dolgowslo« nevű taván lábgyürüvel ellátva a »Verein der Jagdfreunde im Kaiserlichen Forstkorps in St. Petersburg« cimü egylet, a madarak vonulási utjának megállapítása céljából. A sze­gény vadkacsa másfél évig vándorolt s útja idevezette Dél- magyarországba, mig végre itt Torontálban a tudomány martirja lelt. — Egy hires kastély égése. Schweinkől ír­ják : Az ötemeletes magasságú nagyhercegi kastély este 10 óra tájt kigyulladt. A kastély nyugati és déli szárnya láng­ban áll. A két résznek összekötő tornya, amelyben a a vadászati töltényraktár van, felrobbant. Elpusztult a déli részen levő u. n. Aranydiszterem is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom