Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-12-21 / 8-9. szám
10 TÉLI ESTÉK Gazdák világra. A búzatermés fokozása. A mai magas búzaárak öszlönszerüleg arra késztetik a gazdát, hogy több búzát termesszen, annyival is inkább, mert megvan a remény arra, hogy olyan lulprodukció, mely jelentékenyen leszorítaná a gabonaárakat, immár nem fog bekövetkezni. A búzatermelés fokozása kétféle módon lehetséges. Vagy azáltal, hogy nagyobb területet vetünk be búzával, vagy azáltal, hogy ugyanazon területen nagyobb terméshozamokat igyekszünk elérni. Az előbbeni eljárás alig vihető keresztül, sőt nem is ajánlatos, mert az az állattenyésztés rovására menne, már pedig ez a trágyatermelés apadására vezetne, ami a termőtalaj túlságos kihasználását, tehát apadó termésátlagokat eredményezne. Csak a második eljárás ajánlható, tehát, amidőn ugyan azon területen nagyobb termésátlagok elérésére törekszünk. Ezen nagyobb termésátlagokat pedig a talaj kitűnő megművelése mellett dusabb trágyázás által bizonyosan elérhetjük. Az erőteljesebb trágyázásnak is vannak azonban leküzdhetetlen akadályai mert máról holnapra nagyobb számú állatott beszerezni és tartani lehetetlenség. Ez az akadály azonban a szuperfoszfát alkalmazása által könnyen leküzdhető, annyival is inkább, mert ma már ezer és ezer kísérlet bizonyítja a szuperfoszfát termésfokozó hatását. Az országos növénytermelési kísérleti állomás az ország 248 gazdaságában végzett szuperfoszfátlal termelési kísérletet, 150 kg. szuperfoszfátot alkalmazván kát. holdanként. 193 gazdaságban mutatkozott termés- töblet egészen 600 kg.-ig terjedő több terméssel és igy a kísérletek túlnyomó részénél nemcsak a szuperfoszfát ára térült meg, de jelentékeny haszon is mutatkozott s azon néhány esetben is, amelyben nem mutatkozott haszon, okul az a körülmény szolgált, hogy vagy nem volt a talaj jól előkészítve, vagy pedig egyébb tápláló anyagokban, mint kálium és nitrogénban is hiányt szenvedett. De sőt a második évben is mutatkozott hatása, mert a búza után következő növények is nagyobb termést adtak, mint a trágyázatlanok. Magyar holdanként körülbelül 10 koronába ke- kerül a szükséges szuperfoszfát, mely vetőszántás előtt szórandó ki, s igy alkalmazását nyugodt lélekkel a legmelegebben lehet ajánlani. * Magyarország vagyona. Fellner Frigyes köz- gazdasági író a magyar népnek ez idő szerint rendelkezéseire álló gazdasági javait, a nemzeti vagyont öt csoportra osztja: 1) A földbirtok értéke szerint 15 5 milliárd korona. Az ár megállapításánál a föld átlagos érték (115 K. 1 hold s van 53.565.775 kát hold termőföld), a hozalék s a forgalmi adóérték szerint való különféle számítások közép arányosát veszi föl. A földbirtokhoz sorolja az P7 milliárdnyi értéket képviselő bányákat is. — 2) Az épületek értékét 4'5 milliárd koronába veszi. 3) A közutak 4 milliárd koronát érnek. Ebből az állami és törvényhatósági utak 660 millió koronát, a vasutak 3 milliárdot, a posta és távírda 340 milliót tesznek ki. A vasutak értékénél a tiszta hozadéknak 120 millió koronának huszonötszörösét, 4%-os tőkésítést veszi számításba. — 4) Az ingó vagyont a tüzbiz- tositási és egyébb statisztikai adatoa alapján közel 10.5 milliárd koronára becsüli. — 5) Külföld elleni követelések címén hazánknak erős deficitje van. A külföldnek ugyanis mi 5 milliárddal tartozunk, viszont a mi követelésünk a külföldön csak 280 millió korona. — így hát Magyarország összes vagyona 36.2 milliárd, melyből leszámítva a külföld követeléseit 31.2 milliárd koronát ér a magyar nemzet ösz- szes vagyona. A legújabb statisztikai adatok szerint valószínűleg 1—2 milliárddal növekedett a fent jelzett érték. — Micsoda csekélység az arányban a Rotschildok, Rockefellerek, Wanderbillek, Carnegi stb. vagyonához képest ? ... Hát a pénz piac? Sokszor irtuk, hogy a pénz nem tagadhatja meg a maga természetét. Az elbújhat. Most is sokáig bujdosott. Legalább tőlünk — köztünk. De olyan, mint a világosság után kifelé törő növény. A pénz piacot kér és azután tör. Hát bizony ez a törtetése, ez a vágyódása most sokáig cserben hagyta. De már-már derengeni kezd. A pénz-piacon egyes sugarakból, világos sávokból érezni lehet, hogy megunta a csendet, a mozdulatlanságot. Fent, vagy a pénz élet szivében már érzik is. De mint betegségeknél szokott történni, a tagoknak hosszú időre van még szükségük, hogy erőre, elevenebb mozgásra kapjanak. Mi a vidéken bizony még csak alig érzünk egy- egy kis sugárt Reményt. De már nem sokára talán mégis jelentkezni fog a pénz természete, hogy forogni kíván. Munkásházak Torontálmegyében. Toron- tálmegyében 188 darab munkásházat bocsátottak az idén munkások rendelkezésére. A folytonos esőzések a házak építését nagyban hátráltatták, azonban a nagy munkakiná- lat mellett mégis elkészültek idejére. A belakósitott házak vételárának törlesztése körül említésre érdemes hátralék nincs. Vakmerő csábítás kivándorlásra. Azok a lélekkufárok, akik abból pénzelnek, hogy az okkal vagy ok nélkül elégedetlen embereket az ország elhagyására ösztönözzék, eddig is elég vakmerőén és orcátlanul dolgoztak ám az idén, a mostoha gazdasági helyzetben, hallatlan fokra emelkedett a merészségük. Most már nem elégszenek meg azzal, hogy itt-ott vessék ki hálójukat egy-egy kiszemelt áldozatra; most már egész vidékeket ostromolnak meg. Debrecenben a vasúti póstahivatal ugyanis tudatta a rendőrséggel. hogy az utóbbi napokban zsákszámra érkeznek külföldi levelek, melyekről sejthető, hogy kivándorlásra való felhívást tartalmaznak. A rendőrség intézkedett, hogy a leveleket foglalják le és ne kézbesítsék a címzetteknek. Ez meg is történt és megállapították, hogy hajósválalatok tették postára a leveleket. Nagy részük Ausztriában és Romániában került a postára, hogy feltűnővé ne váljanak. A levelek hajduvármegyei gazdák, debreceni ipari munkások címére érkeztek és azokban az amerikai munkásviszonyokat, főként a brazíliai keresetforrások gazdagságát ecsetelik igen csábítóan a hajósvállalkozók. Pedig tudvalevő, hogy éppen Brazília az a hely, melyet haj meresztve emleget az, aki ott járt és olyan szerencsés volt, hogy nem hagyta ott a fogát. Ahonnét nem vándorolnak ki. — A mezőgazdasági munkásoknak épitett házzal azt az örvendetes tapasztalatot szerezték, hogy az otthonba segített gazda- ' sági munkásnak hiába sugdosott a kivándorlásra csábitó ügynök akármit, nem volt annak foganatja. Nem volt rá eset, hogy Csongrádvármegyéből, ahol eddig 1055, Csanád vármegyéből, ahol 715, Jász Nagykun-Szolnok vármegyéből, ahol eddig 465 munkásház épült, csak egy is elhagyta volna fészkét és kiment volna Amerikába. Ámbár a pénz drága, mégis Arad, Torontál és Vas vármegyében százon felül épült ez évben is gazdasági muukásház s több ezernél az országban. Ez mutatja, hogy mi lenne akkor, ha a vállalkozásra a viszonyok kedvezőbben alakulnának. Egy-egy munkásbáz rendesen 200—300 négyszögöl területen épül leg- többnyire konyha- és gyümölcsöskertet rendez be a munkás, nevel baromfit, tart sertést, sőt nem ismeretlen az a munkásporta, ahol tehenet is fejnek. Egy-egy munkásház építési költsége a 2000 koronát a legritkább esetben haladja túl és minthogy az évi kamat teher egyrészét a földmivelés- ügyi minisztérium vállalja, a munkás a maga ingatlana megváltására évente 80—100 koronánál ritkán fizet többet, tehát a legtöbbször annyit sem mint amenyit eddig bérlakásban sokadmagával kucorogva fizetett.
