Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-12-14 / 7. szám
TÉLI ESTÉK 5 az uj és sikert Ígérő termelési ágra annyival inkább, mert az erdélyi részeken hasonlók a természeti viszonyok, mint a Balkánon. Magyar vetőmag Szerbiában, A szerb kormány Budapestre küldött egy megbízottat, hogy a magyar földmivelésügyi minisztérium közbenjöttével vetni való búzát vásároljon Magyarországon. A szerb kormány küldötte a legjobb vetőmagot vásárolja, mert ezzel akarják megjavítani a szerb búzatermést. Beválik. Vendég: Én magától marhasültet kértem, aztán borjút hozott. Pincér: Tessék csak megkóstolni, olyan borjú ez, hogy marhának is beválik. Háziasszony. Országos baromfi kiállítás. A magyar asszony a legrégibb időkben hires volt pompás házi kenyeréről. És majorságáról. A kenyérről, a magyar leány kenyérsütő képességéről most nem emlékezünk. De hogy a magyar asszony majorsága megritkult, hogy a magyar leány büszkesége most már nem a majorsággal, a szárnyasokkal, baromfiakkal való foglalkozás és készség: a már egy bizonyos. Meg is látszik az eredménye. Drágán veszik a városi jíiacon a szárnyasokat, a tojás sokszor hihetetlenül hozzáférhetlen Mert a falukon is megcsappant a baromfi állomány. Részint a sűrűn előforduló betegségek pusztítják, részint pedig a baromfi fejlesztésről sokáig nem gondoskodtak. Másfél évtizeddel ennek előtte hazánkban okszerű baromfi tenyésztéssel csak elvétve foglalkoztak. Fajbaromfi tenyésztésről meg éppen nem volt szó. Ez is egyik fő oka, hogy hazánkban, ahol pedig a gazdaság egyik nagy tényezője a baromfi tenyészet — bizony hogy nagyon is elmaradtunk. Egyes uradalmakban, egyes úttörők révén azonban mégis csak látni, tapasztalni lehetett: mi jelentősége van az okszerű baromfi tenyészetnek a mai gazdasági és háztartási életünkre. Végre is a földmivelési minisztérium vette kezébe az ügyet. És szerencsésen vette. Részint az egyes vidékeken, uradalmakban és gazdák udvarain csakhamar fellendítette a baromfi tenyészet iránt való kedvet. Nagyban hozzájárultak a lendülethez az időnként rendezett baromfi kiállítások. Hogy csak egyet említsünk, a szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület kiállítása nagy, meglepő eredményt hozott össze. A fejlődésnek, az általános érdeklődésnek és e téren való munkásságnak bizonyítéka a mostani, Budapesten rendezett országos baromfi kiállítás is. E kiállításon bemutatott anyag arról tesz bizonyságot, hogy a magyar baromfi tenyészet uj, gazdag és jövőt Ígérő korszakba lépett. ügy a benső gazdasági élet, mint a kivitel kincseket érő tényezővel gazdagodott. Most már csak arra van szükség, hogy a baromfi tenyésztők Országos Egyesülete elfoglalja helyét minden tűzhelyen, minden majorságban. Hatása, iránya érezhető legyen a legegyszerűbb kis gazdaságban is. Hester. Érdekes rovat. A köröm növése. Még erről a dologról is vannak pontos adatok. Egy ezzel foglalkozó tudós kisütötte, hogy a köröm egy év alatt négy centiméternél valamivel többet nó. Ám a köröm növése nagy mértékben függ a táplálkozástól és a beteg embereknél elmarad ; gyorsabban uö nyáron mint télen és nem minden ujjon egyformán; leggyorsabban nő a középujjon. Női szépség és éghajlat. Egy angol tudós arra szánta el magát, hogy a különböző világrészek szépségeit tanulmányozza. Kutatásaiban arra az eredményre jutott, hogy valamely ország lakosainak szépsége nagy mértékben függ annak az országnak éghajlati viszonyaitól, még pedig az évi esőzések mennyiségétől. Az Írországi nók régóta arról nevezetesek, hogy gyönyörű szürke szeműek és nagyon szép arcbőrük van. Már pedig ismeretes, hogy Írországban az év nagyrészt esős. — Angliában és Skóciában is, ahol az esős napok tulnyomóak, a nők szép arcbőrük- >ői híresek. — Éppen fordítva állnak az éghajlati viszonyok Európa déli országaiban, ahol meleg és száraz a levegő. Ezekben az országokban a szép nők virulása rendesen rö- videbb ideig tart, mint északon, mert sokkal gyorsabban fejlődnek. Ugyanez áll a többi délvidéki országra nézve is. Ugyanilyen megfigyelést tett az angol tudós Indiában is, ahol Asszam nedves vidékén a nők sokkal szebbek, mint a déli, száraz vidékeken. A pandúr név eredete. A pandúr név, mely később foglalkozást jelentett, a pestmegyei Pandur községből eredt, melynek lakossága szörnyű rakoncátlan, verekedő nép volt. Mikor Mária Terézia alatt kitört a háború, a vármegye alispánja ezeket is összetoborzotta s utóbb valóságos rémei lettek az ellenségnek, de a föld népének is. Az első csapat nyomán toborozta a hires kalandor, Trenk Frigyes is pandúr csapatát, de ebben már vegyesen voltak, s feles számmal szlavonai bunyikok is. Mikor a hadjárat véget ért, az alispán a Pandúrba valókat az utak s a vármegye lakóinak biztonságára, vagyonuk megóvására alkalmazta, s úgy beváltak, hogy késóbb ezeket a rettenthetetlen legényeket vitték mindazon részébe az országnak, ahol valamely hires rablóbandát kellett megfékezni. Csak évek múlva szervezett minden vármegye pandurcsapatot, amelynek ruházata, elnevezése és beosztása a pestmegyei pandúr- csapat szerinti volt. Mennyi haszonállat van hazánkban? A tavalyi állatösszeirás szerint — nem számítva a katonaság és csendőrség birtokában levőt — ennyi haszonállat van: A szarvasmarha összes létszáma: 6.036.945 darab, az 1911. évi létszám 5,946.340 darab, a szaporodás tehát 94.605 darab. A magyar fajta 95.453 darabbal apadt, jelentékenyen szaporodott a pirostarka, a borderes és egyéb tarkafajta. A lónál az összehasonlítás következő eredményt mutat: 1912-ben az állomány 1,960.000 darab volt a megelőző évi 1,967.000 darabbal szemben, igy tehát az apadás 7000 darab. A többi állatnemnél a következő eredmény mutatkozik: sertés 1912-ben 7,409.801, 1911- ben 6,166 962, szaporodás 1,242839 darab, vagyis 20 százalék; juh 1912-ben 7,168.054 darab, 19lí-ben 7,509.732, apadás 341,768 darab; szamár 1912- ben 15.896, 1911-ben 17.832, apadás 1346 darab; összvér 1912-ben 963 darab, 1911-ben 937, szaporodás 31 darab; kecske 1912-ben 331,849 darab, 1911-ben 313.383, apadás 17.534 darab.
