Téli Esték, 1913 (16. évfolyam, 10-17. szám, 17. évfolyam, 1-9. szám)
1913-12-07 / 6. szám
TÉLI ESTÉK 3 el a hét leány közül egyiknek a fényképét sajátkezű aláírásával. Azután várták a választ. Hetek múltak, semmi válasz. Egyszerre aztán megjelent az intézetben a monarchia konzula, aki az igazgatónőtől felvilágosítást kért az üdvözlést küldő hét leánykáról. Jóravaló gyerekek-e, ki az apjuk, anyjuk és a többi. Az igazgatónő csupa jót mondott róluk. Eltelt ismét egy nehány hét s ekkor nagy csomagot hozott a posta a Beau-Rivage-ba. Hét nagy fénykép volt benne, valamennyi a király néhány sorával és aláírásával. Természetesen, aligha volt boldogabb teremtés a világon a hét lojális osztrák kis leánynál. Mérték. Alaposan felképelte a kovács az inasát s aztán küldi keztyüt venni. — Kérek keztyüt a majsztramnak, mert zászlószentelésre megy! — mondja a boltba lépve. — Hát aztán milyen számú legyen ? — Ehun ni, tessék lemérni a képemről, még frissiben itt a helye! Egészség*. A honvédelmi miniszter nyilatkozata a tüdőbetegségre hajló legénység érdekében sokak lelkét megragadta. Azt mondja a miniszter, — a delegáció ülések egyikén: A magyar alföldön a tüdővész nagyon elterjedt és a hadsereg vezetősége a maga körében mindent megtesz, hogy preventív (megelőző) eszközöket alkalmazzanak e betegség korlátozására. Felfogása szerint a tüdővészes embereket, ha bajukat fel nem ismerve, besorozzák őket, a tengerészeihez kellene beosztani, hogy a tengeri levegő ellensúlyozó óvószerül szolgálhasson a betegség terjedésének. A hadsereg, a haditengerészet és a honvédség vezetősége a társadalommal karöltve mindent meg fog tenni a baj ellen. Az orrvérzésről. Sokan nem tudják, mi okozza az orrvérzést. Pedig az orrvérzés gyakrabban előfordul, nem lesz tehát felesleges dolog, ha egyet-mást elmondunk róla. Egész testünket egy vékony hártya, az úgy nevezett nyákhártya fedi. Ha orrunkban ezt a nyákhártyát megsértjük, létrejön, az orrvérzés. De egy másik eset is előfordulhat, ha az a nyákhártya meglazul, vagy ha vérfolyást valami akadályozza. Rendszerint valamely betegség előjele, de gyakrabban csak rövid ideig tartó baj. Különösen vigyázzanak, kik vérszegények, mert ha gyorsan segítséget nem kapnak, el is vérezhetnek. Az orrvérzés lefolyása ez: a vér csak az égjük orrlyukból indul meg; előbb csepeg, majd erősebben ömlik. Az erősebb orrvérzéseknél vigyáznunk kell, hogy a torokba ne menjen sok vér. Ezt az által lehet elérni, ha nem fekszünk hanyatt. Éppen azért az éjjeli orrvérzések gyakran halált okoznak. A vérzés fejfájással és gyengeséggel jár. — Néha megütés, vagy lehajlás idézi elő a vérzést. Hogy állítsuk el az orrvérzést ? Szívjunk orrunkba vizet. A beteget hűvös szobába visszük. Nyakát minden szorítástól megszabadítjuk. Nyugodtan hagj'juk. A homlokra és tarkóra hideg vizes ruhát tegyünk. Ha az orrvérzés igen erős, akkor orvost kell hívni. Érdekes rovat. A gyors angol posta. Két év előtt egy nagy belfasti cég egy olyan levelet kapott meg, melyen a következő postai lebélyegzés díszelgett: »Dublin and Belfast, December 1. 1870.« A levél tehát 41 évig keringett Írországban és a posta nem tudja, miért tűnt el és miért került most elő. Egy másik esetnél, mikor Nagy-Britania egyik városából a másikba tizenegy évig utazott a levél, a postatisztviselő igy nyilatkozott: »A l,evél rendezés közben rossz fiókba került«. A világ legnagyobb órája. A Golgate és T. nevű amerikai szappanos cég Jersey Citi-ben tizennégy emeletes gyárépületének tetején óriási órát állított fel, melynek térfogata 1134 négyszög láb. A perc mutató 20 láb hosszú, súlya 3300 kilogramm. Végével naponta másfél kilométernyi utat tesz meg. A legnagyobb keréknek átmérője 11 láb. Az óra vasból való, súlya 6 tonna. A mutatókon apró villamos ivlámpák vannak, épugy az óraszámokon is melyek az időt jelzik. Éjjel bekapcsolják a villamos világítást úgy hogy az óra éjjel is mutatja az időt. Tudósítás az első vasutazásról. — Az első németországi vasutazásról érdekes emlékek bukkantak föl. Az első vasutvanal 1839-ben nyílt meg Berlin és Potsdam közölt. Érdekes, hogy éjszakára nem bíztak a lokomotív erejében és ezért minden kocsihoz külön még egy lovat is fogtak. A lóváltóállómás Zehlendorfban volt és a lovakat a Becskow testvérek szállították. Egy 1.6 kilométer hosszú alagutban tiz szellőző lyukat kellett vájni, különben ai utasok megfultak volna. Különben 1840 körül a vasút még valóságos postakocsikból állott. A Lipcse—Drahlen közötti 43 kilométer hosszú ut reggel 7 órától félkettőig tartott. A lokomotivnak félórájába került, mig vizet tudott fölvenni. A várakozás ideje alatt az utasoknak nem volt szabad kiszállni, mert »a ki és beszállás sok időt vett volna igénybe«. Visszainduláskor már háromnegyed óra kellett a lokomotivnak a viz fölvételére, kiszállani ez idő alatt se volt szabad. Gyakran megesett, hogy hamis váltóállítás miatt homokba futott a lokomotív. Mig a lokomotivot visszaállították a sínekre, az utasoknak szabad volt kiszállani. Nagy idők tanúja Legszűkebb családi körben minap ülték meg Wihnalek Vencel szegedi honpolgár születésének 101-dik évfordulóját. Wihnalek foglalkozására nézve reszelővágő és még ma is daliás a termete, friss a szellemi képessége és pompásan működik valamennyi érzéke. Egész nap a ház körül foglalatoskodik és ha jó kedve kerekedik, végig dalolja egy évszázadnak minden divatos nótáját. Az öreg Ausztriában, a Königgrätz melletti Semeritzben született 1812-ben és ott élt 28 éves koráig. Ekkor valami jobbmódu ifjú helyett besorozták katonának. A durva bánásmód miatt azonban megszökött és útja Szegedre vitte, a hol letelepedett és a szegedi iparosok segélyezése révén reszelővágó műhelyt nyitott. A 48-as idők ót is fegyverbe szóllitották, végig küzdötte a szabadságharcot, a melynek leveretése után osztrák fogságba került. Sokáig tartották fogva a szegedi várban és az aggontövéstöl Kreminger Antal akkori plébános mentette meg. Wihnalek ezután kiszabadult és évtizedeken át egyetlen reszelővágó-mestere volt az egész Alföldnek, Régi hazájára nem is gondol, az osztrákokat gyűlöli. Magyar állampolgárságot szerzett. Kétszer is megházasodott, második feleségét 72 éves korában vette el és ebből a házasságból két év múlva gyermeke is született. Egy újságíró előtt, a ki meglátogatta a matuzsálemi kort elért fehérszakállu aggastyánt, úgy nyilatkozott, hogy jól hall, jól lát, jó az étvágya, csak azt sajnálja, hogy nincs asszony a háznál. Tudniillik a második felesége is meghalt.
