Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-12-22 / 8-9. szám
14 TELI ESTÉK Mi újság1? Jelen kettős számunk tartalma: Szomorú Karácsony. Mailáth József gróftól. A Karácsony lelke. Mestertől. — X. Pius és a San Markó harangjai Karácsony-rovatban : Karácsony este. Magyar Bálinttól. — Karácsonyi harangszó. — Mit hozzon a Jézuska. Bodnár Gáspártól. — Humoros kép, szöveggel. — Kis Jézuska menekülése. Mestertől. — Karácsonyi szórakoztatásul. — A vasgyuró. — Ki mond nagyobbat. — Templom Gergely karácsonyfája. Molnár Ká- rolytól. — A gyermek lelkiismerete. Mestertől. — Királyunk és a magyar baka. — Hogy szeretsz? Mestertől. — Mikor a kis Jézuska egyszer játszott. Mestertől. Közmondásoktára-rovat : Ajándék elvétel, szabadság letétel ! — Közmondás versben. — A jó gyermek. — Gazdák- világa rovatban: Elkésett őszi vetések. — Borkezelés. — Háziasszony-rovatban: Kisebb közlemények. — Magyartánc. Csokonaitól. 1913. Az újság második, újévi részében : A búcsúzó esztendő. Krónikástól. — A zálogház. — Az újév napja régen. — Éjjeli szállás. — Székely furfang. —. Micike először van vendégségen. Munkatársunktól. — Csontos Dömötör biró uram szentenciái. Tanácsadó-rovat apró közleményekkel. — A háború. — Bátorszó. — Ki-ki a maga módja szerint. — Mi újság- rovat apró közleményekkel. — Nagyvilág. — A Kandallónál- rovatban: A két Pétör. .. Regény, Bodnár Gáspártól. — A Közegészség rovatban: Az egészség tízparancsolata. — A Szerkesztő telefonja. —- Humoros kép, szöveggel. * — Az uj hercegprímás Csernoch János, január elsején foglalja el hivatalosan érseki székét. — Csáky Albin gróf. volt közoktatás-ügyi miniszter, a főrendiház közelebbi elnöke — meghalt. Nagy, vezető szerepet vitt az egyházpolitikai harcokban. Minisztersége munkás, de szélsőségekben nem mindig megnyugtató és szabadelvüségnek túlságosan tömjénező volt, mely szélsőségeknek még ma is issza a levét a nemzet újabb generációja. Intézkedései közt voltak azonban olyanok is, melyek a kultúrára, a nevelés ügyre áldások forrásává váltak. így a többi közt a kisdedóvó-törvény stb. Halála széles körökben részvétet keltett. E részvétben elsők közt volt a király. Temetésén (a múlt hét folyamán) úgyszólván az egész nemzet képviselete megjelent. Csáky gróf 1841-ben született. — Magyar író utcája. Eger város képviselőtestülete Gárdonyi Gézának, a kiváló Írónak érdemei méltánylásával Gárdonyi Géza-utcának nevezte el a Takács-utcát, amelyben lakik. Szerény ajándék, melynek értéket az elhatározás ad és amelynek értéke csak növekednék, ha mint jó példát, többen követnék. — Mi kell a háborúhoz ? Régi mondás, hogy három kell. És e közül az elsó: a pénz. Második — a pénz. Harmadik is a pénz. Pedig főleg az oroszok, kiknek pénzük rengeteg, győződtek meg róla, hogy más is kell. Lelkiismeret. E nélkül elülhet a pénz. Olvasom, hogy ebből, t. i. a lelkiismeretből van legkevesebb az orosz hadseregnek ; sok-sok, rengeteg kötést csináltak a sebesültek számára. De ebből vajmi kevés jutott az orosz hadseregbe. Ellopták. És az ellenséges hadseregnek adták el. Hát még a pénzzel mit tehetnek ? — Az uj százkoronás. 1913. december 23 ikán megkezdik az 1912. január 2-ikáról keltezett uj, száz koronáról szóló bankjegyek kiadását. Az uj százkoronás 163 milliméter magas vizjegynélküli papíron van nyomva. Egyik oldala magyar a másik németszöveggel. A bankjegy rajza, sőt színe is mindkét oldalon teljesen különböző, a mi mindenesetre meg fogja nehezíteni a bankó hamisítók munkáját. A magyar oldal rajza s alapnyomata. Rajta hajszálfinom guillochirozott vonalakból komponált, négyszegletes kerek és tojásalaku pajzsok. A jobboldali részen arcélben ábrázolt eszményi fej, alatta a fehér »100«-as szám, még lejebb hosszú, derékszögű pajzsban a kegyetlen magyarsággal megfogalmazott büntetési határozat: a bankjegyek utánzata a törvény szerint büntettetik«. A kép balsarkában van a magyar szent korona országainak címere és a vörös betűs széries-szám. Az alapnyomat dombor műves modorban nyomatott »100<-as számokból és guilloche-diszböl áll. A magyar oldalt Popovics kormányzó, Heinrich főtanácsos és Prangen vezértitkár Írták alá. A német oldalon szembe néző eszményi fej van, melyet négy rozetta övez s a leg- felsőbbikét, jobról és balról, sötét alapon fehér színben nyomtatott »100«-as számok szegélyezik. Mint a németnyelvű feliratból kitűnik, a bankjegy osztrák oldalának a hamisítását is tiltja a törvény. A most forgalomaba lévő százkoronások bevonásáról szóló határozatok annak idején kőlön hirdetményben fognak közzététetni. — Tragédia fonóban. Déváról Írják: Ris- kulian községben Dede Lukács házánál fonóra gyűltek össze a szomszédok. A kályhából kipattant szikrától meggyuladt a kenderkócz, a mitől hirtelen az egész ház lángba borult. A felnőtteknek sikerült kimenekülniük, a házigazda négy éves kislánya azonban a házban maradt, mire négyen berohantak, hogy kimentsék. Az égő ház e pillanatban beomlott és a kislány négy megmentőjével együt bennégett. — Földbirtokos mint kivándorlási ügynök. A ferencvárosi pályaudvaron a detektívek éppen akkor érték tetten László Béla porteleki földbirtokost, a midőn négy katonaköteles egyént vonatra akart ültetni. A detektívek vallatóra fogták Lászlót, a ki beismerte, hogy a négy embert útlevél nélkül Németországon át Amerikába akarta kicsempészni. Ezért fejenkint hatvan koronát kellett volna kapnia. Lászlót, a ki már kivándorlásra való csábításért büntetve volt, letartóztatták, Kiss János, Baratai János, Kóvári József és Farkuj Sándor földmiveseket pedig, a kik a katonai szolgálat elől akartak Amerikába kiszökni, illetőségi helyeikre toloncolják. — Vadászat után. Déváról írják: Nán Salamon, cserbeli biró vadászairól hazatérve, az utszélen meg akart pihenni. Nekitámaszkodott egy nagy szakadék mellett levő kidőlt fának, a korhadt fa eltörött s a biró lezuhant a közel harminc méteres szakadékba, a hol halálra zúzta magát. Holttestére csak két napi keresés után akadtak rá. — A folyó titka. Sátoraljaújhelyből írják: Andrasó Pál lasztoméri jómódú földmives több társával a Laborcz folyó partján lévő korcsmában mulatozott és onnan részeg állapotban ment haza a hídon keresztül. Minthogy nem tért haza, családja keresni kezdte. A Labore folyó lasztoméri partján rátaláltak az eltűnt gazda sapkájára, a miről arra következtettek, hogy részeg fővel a folyóba zuhant. A csendőrség is nyomozást indított a titkozatos ügyben és megtalálták Andrásét a Labore folyó mentén levő füzesben, betört fejjel, meggyilkolva. A titokzatos ügyben erélyesen nymooz a csendőrség. Nagyvilág. — Meghalt a polgár király. Koronázatlan királynak is nevezték a bajorok uralkodóját, aki a múlt héten nemzete siralmára elhalálozott, igazán az emberi élet legvégső határán. Hatvanöt esztendős volt már, mikor az elborult elméjű II. Lajos király helyett a régenséget átvette. Majd ennek halála után — újra Ottó király helyett kellett a kormányzást (régenséget) vállalnia. És az a hatvanöt esztendős öreg ember ezernyi gondon, bajon, terhen, akadályon keresztül győzedelmeskedett. Virágzóvá, nagygyá tette országát, otthont adott benne minden szépnek és jónak és tiszta, szép életével példát szolgáltatott nemzetének. Ezt a nagy királyát temette el Bajorország. Koronája nem volt, pedig népe két eszendővel ezelőtt, amikor ujjongó örömmel 90-edik születésnapját ünnepelte, gondolt reá, hogy az élőhalott Ottó fejéről levegye a királyi ékszert és igazi fejedelmét ékesítse vele. A terv azonban csak terv maradt. Luipold haláláig polgárkirály volt. De van ebben valami szép, valami megnyugtató, hogy egy férfiú, aki úgy élt, mint a legkiválóbb polgár, úgy is halt meg, mint a legtiszteltebb, a legkiválóbb az egyenlők között.
