Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-12-15 / 7. szám
2 TÉLI ESTÉK A képviselőhöz. Az országgyűlés házában lefolyt viták közül a földmivelésügyi költségvetés érdemli meg ebben a nehéz gazdasági időben főleg a közfigyelmet. Serényi Béla földmivelésügyi miniszter beszédének kiemelkedőbb pontjai: Földmivelésnek és iparnak nem egymás ellen, de egymást segítve kell haladnia, fejlődnie. Az állattenyésztés érdekében a költségvetés egész sereg üdvös intézményt mutat fel. A mezőgazdasági szakoktatás a miniszter egyik legfőbb gondjai közt van. Ebben az irányban nagyon jelentékeny haladás van. Nem gazdasági főiskolára van szüksége a nemzet egészének, hanem az alsóbb néprétegek gazdasági tanítások tartatnak országszerte. Ezek a téli előadások örvendetes népszerűségnek örvendeznek. A nőket gazdasszonyokká kell képezni. A gazdasági népiskolák leányok számára kiválóan szükségeseknek bizonyultak. Gazdasági felügyelők kellenek a vidékekre, kik ne csak felügyeljenek, de tanítsák és irányítsák népünket a gazdaságban. Az állam nagyobb birtoktesteket fog vásárolni okos és tudatos parcellázásokra. Lyukas forint. Egy öreg ember ezüst forintost talált az utcán és fölvette. — Öregbarátom! szólitá mögötte egy csavargó, az a pénz enyém volt, adja vissza! — Lyikas volt az ön forintja? kérdezé az öreg. — Az hát! — Akkor ez nem az övé, mert nincs benne lyuk, viszonozzá az öreg barátságosan. Máskor legyen ravaszabb, ha ilyen esete lesz. Tanácsadó. Kedvezmény az újoncoknak. Az idén már életbe lépett uj véderőtörvény nagyfontosságu változásokat hozott be. Legfontosabb újítás, hogy ez után is, amint ez már az idén is történt a sororozásoknál, senkit sem osztanak be a póttartalékba, hanem az összes besorozottakat beosztják a századokhoz és ott képezik ki. Vagyis régi formájában teljesen eltörli az uj törvény a póttartalék rendszerét. Azonban a család fentartókat megillető kedvezmény továbbra is, sőt fokozottabb mértékben érvényben marad. Most ugyan is a besorozott és kiképzett újoncok közül a megállapított létszámon felülieket szabadságolják, illetve póttartalékba helyezik. Ebben a kedvezményben azokat részesítik elsősorban, kiknek erre a törvényben megállapított joguk van; család- fentartók, egyetlen fiúgyermekek, olyanok, akikre szüleiknek a gazdaságban feltétlen szükségük van stb. Akik ilyen alapon igényjogosultsággal bírnak, azoknak okmányokkal igazoltan kérvényt kell beadni. E kérvények elbírálására pedig a honvédelmi miniszter minden hadkiegészítő kerület területén egy katonai és polgári vegyes bizottságot állít össze, ez a bizottság dönt a felett, hogy a kérvényező póttartalékba beosztható-e vagy sem. Ezeket a bizottságokat most alakították meg. A póttartalékba helyezés iránti kérvényeket november 15-ig kellett beadni az említett vegyes bizottsághoz. Csontos Dömötör bíró uram szentenciái. ffSBS— ÍTeringettét, nemfaz ágyuk, a bömbölő ágyuk-mián kell vakarni az én golyóbishoz hasonlóan simaságra siető fejemet. Hanem a nagy szájak mián. Van a faluban egy nagy szájú (több is (van, de az az egy igenis nagy) legény, a ki napról-napra utcán, községházán, férfiak és fehérnépek közt csak azt ordítja, hogy hát menjünk — háborúba. Csatázzunk, aprítsuk a szerb herélő- ket. Fölöstökre, délire, virslibe vagy mibe. Tegnap már nagy gyülekezet előtt a községházán ordított. — Háborúba! Indulni háborúba! Hát már kigyüttem a türelemből. Osztég kérdeztem tőle amúgy komolyvegyesen. — Hát katona öcsém ? — Én nem vagyok, mondotta meghőkőlve. — Hát tán vót a háborúba? — kérdezem tovább 9 hogy ilyen háború étvágya van. — Nem vótam én bizony. — Hát akkó fogja be a száját, mondottam. Ez tüstént befogta ! És elmene, elsompolyoda. Mer’ úgy vagyon, nincs jobb prédikáció — a megszégyenítésnél. Megtapasztalom igy, puskaporos levegőben is. Közegészség. Az influenzáról. Alattomos és gonosz baj ez. Nem kiméi se szegényt, se gazdagot, se öreget, se fiatalt. Elegendő egy kis mghülés, amikor az orr, a gége, a torok, a tüdő hurutossá, nyálkássá (desz és ekkor legjobban telepednek meg azok az apró, szabadszemmel nem látható, veszélyes kis élő lények: az influenza bacilussai. Gyorsan terjednek el a levegőben és igen szaporák. Innen van az, ha járvány alakjában lép fel, akkor néha az egész község avagy város szenved benne. A betegség tüneteit, aki egyszer végig próbálta, sohase felejti el. Náthával kezdődik. Majd magas láz, amelyet nem ritkán követ hidegrázás. A beteg nem eszik semmit. Az orra folyik, a szemei folyton könnyeznek. Tagjait úgy érzi, mintha valaki jól össze-vissza gyúrta volna. Közben köhögés, folytonos krákogás, gyöngeség érzete. Az ember végtelen betegnek érzi magát. Nincs olyen porci- kája, amelyik nem fájna. Ha a láz, rosszullét, gyöngeség elmúlik néhány nap múlva, akkor a beteg gyorsan lábal ki. De nem ritkán kap még súlyos tüdőgyuladást, szívbajt, esetleg fül-vagy agyvelőgyuladást. Amitől Isten mindenkit óvjon, mert bizony ilyenkor nem egyszer válik a baj halálossá. Hogyan kell az influenzás beteggel elbánni? Első teendők az ilyen bajban lévő embert azonnal ágyba fektetni és nem várni be, amig összeros- kad. Orvos kötelessége a gyógyítás. Mig orvos jön, jó lesz a beteggel forró oroszteát itatni, melegen bepakolni, hogy jól izzadjon. Tagjait, ha nagyon szaggatják, kámforos spiritusszal bedörzsölni. Az orrt, ha kisebesedik, vajjal, sótlan zsírral belülről kikenni. Noha nem vagyok a szeszes italok barátja, de ha a
