Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-12-08 / 6. szám
4 TÉLI ESTÉK — Restek a mai időben is vannak. De nemcsak három restek. Ezrek vannak az egyházban, a hazában egyaránt. — Úgy van, de egészen úgy van, kiáltottak fel az emberek. — Mi is egy fedél alatt élünk. És resteskedünk. De még hogy resteskedünk. Mint a fülemile nem úszik és a hal nem énekel: a mi restjeink sem tesznek semmit. Se jót. Se rosszat. — Úgy vagyon, egészen úgy vagyon! — Mi is úgy teszünk, mint a három restek. Ég a ház felettünk. Recseg ropog. És halljuk az első hangot: — Mintha tűz volna! Aztán szól a másik hang is: — Talán nem ártana, ha ébredeznénk. A harmadik pedig igy nyugtatja társait: — Ugyan? Hogyan koptathatjátok a szátokat ilyen potomság miatt. * És belé találunk veszni az égő házba mindannyian. Krónikás. Népszámláláskor. Egy győri emberrel történt meg. Nem tudott eligazodni a bevallási lapok fogas kérdésein azért a biztosnak kellett a bevalló lapjait kitölteni. Kérdéseire ilyen furcsa feleleteket kapott: Mikor született? A nagy vízkor, a mikor a Széles Jóskáék háza Rév faluban összedült. Hol született? Útközben, mikor az öregeim Győrbe menekültek. Ismeretek-tára. Mennyi pénzbe kerül a háború? A mostani balkán háború, 10 korona kiadást számítva katonánként, Törökországnak naponként 5 millió koronájába kerül. Bulgária napi kiadása 3.5 millió korona, Szerbiáé 1.6 millió Montenegróé 450.000 korona. Vagyis naponként 11,55 millió koronát költenek a hadviselő felek. A balkán háború idáig tehát 230 millió koronát emésztett fel. A legrégibb háború, amelynek kiadásairól feljegyzések vannak, a hétéves háború. A Berlinben levő nagy vezérkari irattár aktái szerint a háborús költség évenkint 25.5—28 millió tallér között ingadozott. Átlagul 27 milliót véve, a hat és fél éves háború 175 millió tallérba került. A pénz azonban az akkori időben ötszörös értékű volt, tehát a mi fogalmaink szerint a hétéves háború 875 millió tallérba, 2625 millió márkába került. Átlagosan 130.000 küzdő katonát számítva, egynek ellátása naponként három márkába került. A napóleoni háborúk költségeiről nincsenek megbizható számadatok; Az 1870—71-es németfrancia háború német részről 1750 millió márkát, francia részről 1529 millió márkát követelt. Kerek egy millió katonát és tiz hónapos tartamot számítva, minden francia katona minden nap öt márkába került és a német katona naponkét hat márkába. Rendkívül nagy áldozatokkal járt az angoloknak a burok ellen viselt háborúja. 4307 millió márkát emésztett fel. A költség azért volt ilyen rengeteg nagy, mert a haderőt, a muníciót, az élelmet a tengeren kellett szállítani. Hasonló okból óriási összeget nyelt el az oroszjapán háború is. Gazdák világfa. Kukorica-termesztésünk csődje. Országos csapás érte az 1912. évi magyar kukoricatermést. A nyárutó és az ősz szakadó esőt zúdított a földeinkre. És ma gazdáink nem a termés pusztulását kesergetik, hanem azon sóhajtoznak : hol veszünk vetőmagot? Kukorica-termesztésünk olyan csőd előtt áll e csapás után, mint az ország szőlőtermelése a filok- széra pusztítása idejében. A magyar gazdáknak rettentő gondot ad a kukorica eltartása. Már a letörésnél a bőtermő késői kukoricafajták hetekig ázva, éretlenül, zölden, lucs- kosan kerültek a füllesztő vermekbe szárastól, csövestől. Azoknak a szeme nem ért be. A koránérő fajtákból helyenként szárazon takarították be a termést. Ahol a beérett kukoricát a hosszú esőzés a szárán kapta, ott csakis lopva, nagy nehézséggel sikerült megmenteni a már biztosnak hitt termést. A szomorú kilátásokat jelentékenyen igazolja az, hogy a nagy költséggel szervezett első országos kukorica-kiállítást az ország különböző részeiből összejött rendezők, mint gazdák és szakemberek, épen a tönkrement kukoricatermés miatt elhalasztották 1914. évre. A csapás rajtunk van. Az a kérdés: miként lehet elhárítani rólunk a veszedelmet, a magyar kukorica-termesztés csődjét. Ami elpusztult, azt alig menthetjük. De a jövő évi termést biztosíthatjuk az által, ha nem késünk jó vetőmagot előre is beszerezni. Három dolog van, amit a magyar kukoricatermesztés megmentésére el nem mulaszthatunk. A jövő tavaszkor elvetendő kukorica vetőmagot még az idén biztosítsuk. Lehetőleg csakis csöves kukoricái vegyünk vetőmagnak. A kukorica-vetőmag csirázó- képességéről a vétel előtt győződjünk meg csirázta- tási próba által. Igyekezzünk tehát megtenni minden megtehetők hogy a magyar kukorica-termesztés csődjét elháríthassuk. * Védjük a hasznos madarakat. Számokkal lehet- beigazolni, hogy minden madár elpusztításával milyen kárt szenved nemzeti vagyonunk. Egy madárfészekben rendszerint 5—6 fióka van, de vegyünk csak 5-öt. Ezek mindegyike középszámmitással naponta 50 férget vagy hernyót eszik meg. (Ezt a számot többszöri alapos megfigyelések után állapították meg.) így tart ez, mig a kicsinyek a fészekben vannak. Vegyünk erre egy hónapot. Ez alatt az 5 fióka elfogyaszt összesen 7500 hernyót vagy férget. Itt tartózkodásuk még 3 és fél hóra tehető. Elfogyasztanak tehát összesen 7500X4.5=33,750 hernyót. Kertekben, árkok partján, mezők szélén, domboldalokon, szóval művelésre alkalmatlan helyeken ültessünk minél több bokrokat, cserjéket, (hogy a madaraknak legyen fészkelő helyük s ellenségeik elől legyen hová menekülniük. Mert épp az a leg-
