Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-12-08 / 6. szám
2 TÉLI ESTÉK Tanácsadó. Mit nem lehet elárverezni ? A hivatalos lap egyik utóbbi száma közli az 1909. évi XI. és az ezt kiegészítő 1912. évi I., III. törvénycikknek a végrehajtására szolgáló miniszteri utasítást, mely fölsorolja a végrehajtás utján le nem foglalható dolgokat és tárgyakat. így nem foglalhatók le a többek közt a földművelőt érdeklőleg az élelmi-, tüzelő- és világitósze- rek, annyi készpénz, amennyivel a lakbér egy negyedévre fedezhető. Nem foglalható le egy tehén, négy juh, négy sertés, továbbá az ezeknek szükséges félévi takarmány ; tizenkét hold műveléséhez szükséges vetőmag, igavonó jószág és azok a vagyontárgyak, amelyeket külön törvény a végrehajtás alól kivesz. Ugyancsak nem foglalható le az állami, köz- és magánhivatalnokok fizetésének csak legfölebb egy- harmada, az is csak úgy, hogy 2000 korona épségben maradjon. m Nem foglalható le a nyugdíj, kegydij 1200 koronán alul s a katonai házassági biztosíték kamatának is csak egyharmada vehető foglalás alá. Nyugdíjasoknak csak napi öt koronán felüli napidijrésze foglalható le. Mezei gazdálkodással foglalkozó egyéneknél az igavonó jószág és gazdasági eszköz lefoglalható ugyan, de március 15-től árverés alá nem bocsátható. Nem foglalható le a postajog és annak gyakorlására szükséges eszközök; a postára feladott készpénz és érték. *• A tanítók egyéves önkéntessége. A tanítók az uj véderőtörvény értelmében a m. kir. honvédségnél teljesítenek egyéves önkéntességi szolgálatot. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanítók eme kötelezettségének teljesítését könnyítendő, gondoskodni kíván arról, hogy az állásban levő tanítók tehát úgy az államiak, mint a községiek és felekezetiek, tényleges katonai szolgálatra való bevonulásuk esetén annak időtartamára összes illetményeik élvezetében meghagyassanak és a katonai szolgálatban töltött idő fokozatos előléptetéseknél beszámitassék, viszont ezzel szemben a szorgalmi időre járó helyettesítés költségeinek viselésére köteleztessenek. A munka nem szégyen. Katona, a »Bánk-bán« hallhatatlan szerzője, szegény■orsu apjánaktakácsműhelyében önmaga szőtte fehérneműit. * Perseus, Macedonia király fia, mint esztergályos kereste élelmét, később irnokoskodott. * Plato olajjal kereskedett. 4 Solon, a bölcs, mint ifjú, szintén kereskedő volt. * Szabadságharcunk leverése után kimenekült honfiaink nagyrésze szintén fáradságos munkával tartották fenn magukat. így Szemere Bertalan borral, báró Jósika Miklós hires iró pedig csirkével kereskedett. Csontos Dömötör bíró uram szentenciái. — Asz’mondi a mi munkásaink a minap: »Bizony öreg biró uram kegyetlen idők járnak felettünk . . .« Mondok nekik: »Hát akkó’ nem vót kegyetlenebb, mikó’ — sztráj- koztatok?« »De nem öreg biró uram. De nem ám. Mer’ miér ? Akkor jó idő van, mikór vész a kutya. Akkor vész, mikor legjobban megyen a dolga.« Hát nevettem. Ebben a keserves keserű időkben is nevettem. Még 5 rájuk is elragadt a nevetésem, mint a nátha. Miér’ mer’ azér’, hogy eszembe szökött az akkori eset. így vót: — Sztrájkolunk, mondották nekem. — Hát mi bajotok van ? — kérdeztem. — Hát ’iszen, nekünk vótaképpen semmi. — No hát akkó — csattantam fel. — De a pesti urak mondják, hogy nem jó megy a mi sorsunk. — A pesti urak ? — szólottám. Hát embereim ez tisztán anpyit teszen, hogy nem a ti dógotok megy rosszul, hanem a pesti uraké. Mikoron a ti dógotok röndben van, akkó az övék megyön rosszul. Azt mondták elsompolyogva, hogy : — Körülbelül úgy van. Még most is nevetek. Ebben a keserves keserű időben is nevetek. Ő rájuk is ráragad a nevetésem. Mint a nátha. Mer’ a magyar ember akkó is kacag, mikó kutyául megy a dóga. Már ez igy szokott lenni. És nem máskép. Közegészség*. A kolera veszedelme. A Balkánon tovaharapózó kolera, melynek veszedelmes voltára a hatóságok figyelmét fölhívták, Magyarországot nem fogja készületlenül találni. A belügyminisztérium közegészségügyi osztálya minden intézkedést megtett, hogy elhárítsa az országról a fenyegető veszedelmet. Összeköttetésünk Törökországgal szerencsére tengeri, a román kikötők pedig Konstanza és Szulina közegészségügyi tekintetben kitünően vannak fölszerelve s képesek megóvni Romániát a veszedelemmel szemben. A belügyminisztérium már a múlt héten megtett minden óvóintézkedést. Rendeletet küldött szét az összes törvényhatóságokhoz, hogy minden fertőzött helyről érkező utast helyezzenek öt napi megfigyelés alá. Épen úgy megfigyelés alá helyezik mindazokat, akik a betegekkel érintkeztek. Ezenkívül megkeresték a kereskedelmi minisztériumot, hogy a veszedelmeztetett határállomásokon ellenőriztesse az utasokat. Ilyen helyeken leszállítják a fertőzött helyről érkező utasokat s a koleragyanus betegeket öt napi megfigyelés alá helyezik. Általában mindazokat az óvóintézkedéseket megtették, amelyeket két esztendővel ezelőtt, az akkori kolerajárvány idején alkalmaztak. A főváros tiszti főorvosi hivatalának az a meggyőződése, hogy ha igazak a Törökországból jövő hírek, akkor elmondhatjuk: ilyen nagy koleraveszedelem még alig volt, mint a mostani. Természetes, hogy a veszedelmet elhárítsa. Alapos okunk van
