Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-11-17 / 3. szám
4 TÉLI ESTÉK Gazdák világfa. Sertéstartás télen. Mikor az őszi hideg beáll, nem járhatnak többé legelőre a sertések; ólba szorítjuk őket és eltartásukra, gondozásukra is nagyobb figyelemmel kell lennünk. A sertésól vagy kőből, vagy vályogból, vagy deszkából készülhet. A sertésól akkor jó, ha télen is meleg, azért olyan anyagból kell lennie, amely jól tartja a meleget. Legtöbb helyen deszkából készítik. Nagyon jó, ha a padlózat is deszkából áll és nem közvetlenül a földre van letéve, hanem fél méter magasságban, oszlopokon fekszik. Ez azért szükséges, hogy a vizelet jól lefolyhasson, és igy az ól állandóan száraz lehessen. Némely gazdaságban kőből vagy cémentből készül a padló, de ez inkább a hízóknak való, a tenyészkocáknak, különösen pedig fiatal malacoknak nem jó, mert télen nagyon hideg, s igy könnyen megfáznak. A tetőt szintén olyan anyagból kell készíteni, amely jól tartja a meleget; ilyen a nád, szalma, még jobb a cserép, mert nem tűzveszélyes. Az ólhoz rendesen kifutót is szoktak csinálni: ez szükséges is, mert nemcsak a tenyészkocáknak, hanem a hízóknak is szükségük van mozgásra. Az etetővályu az ól közepén szokott lenni, de lehet az ól falához is erősítve; ez esetben a vályú felett egy felfelé nyíló ajtó van ás ezen keresztül öntik az eleséget a vályúba. Nagyon szükséges még az, hogy az ól világos legyen, mert a sertés, épugy, mint minden állat szereti a napfényt és a világosságot is. A sertésólat bőven kell télen almozni. Ez is nagyon jól tartja a meleget. A vemhes kocát az ellés előtt a sertéstől el kell különíteni és külön ólba kell zárni. Az ellés után célszerű szecskával vagy polyvával almozni, mert a szalmában a kis malacok elbújnak s a koca könnyen rájuk fekszik és agyonhyomja, A tenyészkant külön ólban szokták tartani és csak a bugatás alkalmával eresztik a kocák közé. A kannak nagy és tágas ól kell, hogy sokat mozoghasson, hogy idő előtt ne hízzon. Az ólakat mindig tisztán kell tartani, a trágyát mindennap, vagy legalább hetenként 2—3-szor el kell távolítani; ha van levezetőcsatorna, azt ki kell öblíteni, mert különben megbüdösödik. A sertés is nagyon szereti a tisztaságot, s ne higyjük, hogy annak nem kell semmi ápolás. A tapasztalat az mutatja, hogy a jól gondozott és tisztán tartott sertés sokkal jobban hízik, mint a gondozatlan, piszkos disznó. A tisztátlanságból sok betegség is származik, így a ragadós- és fertőzőbetegségek leginkább piszkos, nedves ólakban szoktak fellépni. A hideg és nedves ólakban tartott sertések, főképen pedig a malacok gyakran köhécselnek, néha tüdőgyuladást is kapnak és ha nem is pusztulnak el mindig, mégis hátramaradnak a fejlődésben és a hízásban. Nagy gondatlanság az, hogyha nedves, vagy kőpadlózatu ólakban szopósmalacokat tartunk és emellett nem almozunk kellőképen; az ilyen malacok megkapják az ugynezett angolkórságot, ami által elpusztulnak, vagy a fejlődésben hátramaradnak, különösen akkor, hogyha nem etetjük tápláló takarmánnyal. Végül szükséges a sertésólakat időközönként fertőtlenítő folyadékkal kimosni, mert ezzel elejét vesszük annak, hogy valamely ragadós vagy fertőző betegség fellépjen. Nagyon hatásos fertőtlenítő folyadék a mésztej (oltott mész), a kékgálic oldata, de megfelel a forró lúg, vagy a forró viz is. _______________________________________, H. A háború és a szövetkezetek. Azok a bolgár kertész-szövetkezetek, amelyek a magyar főváros környékén működnek, jelentékeny hadi kölcsönt bocsájtottak a bolgár kormány rendelkezésére. Egyik szövetkezeti vezető kerek 4 millió koronát adott át a bolgár kormánynak, ami nemcsak azt bizonyítja, mily erők forrása lehet a termelők szövetkezése, hanem azt is, hogy mily nemes erkölcsi felfogást eredményez a szövetkezeti eszme a legegyszerűbb nép körében is. A győztes bolgár nemzet különben is jórészt a szövetkezés nevelő hatásának köszönheti sikereit. Maga Gesov, a bolgár miniszterelnök is európai hirü szövetkezeti vezér, akit a magyar szövetkezeti vezérfiak még a Budapesten 1904-ben tartott nemzetközi szövetkezeti kongreszus idejéből ismernek, amelyen Gesov is tevékeny részt vett. amelyen kifejezésre is juttatta a magyar nemzet szövetkezeti sikerei irántvaló elismerését és rokonszenvét. Háziasszony. Miért fut össze a tej? Bizonyára nincs nagyobb bosszúság a háziasszonyra nézve, mint mikor reggel megveszi, vagy házhoz hozzák a tejet s az főzés közben összefut. Ekkor aztán persze szidjuk a tejes asszonyt, mint a bokrot, hogy ilyen, meg olyan rossz tejet hozott, soha többé egy garas árát sem veszünk tőle; stb. stb. A tejes asszony igen természetesen hallani sem akar róla, hogy ő rossz tejet mért volna a »Nagyságának.« És ebben igaza lehet neki. Mert nem mindig a pancsolt tej fut össze, hanem a legjobb tej is, ha fej és után kellőkép le nem hűtetik. A tej ugyanis 30 foknyi meleg, midőn kijön a tehén tőgyéből. Ha ezen állapotban megmarad, csakhamar megsavanyodik, vagyis a benne levő cukorsav tejsavvá válik, ami okozza, hogy összefut a tej. Ha azonban fejés után mindjárt 10—12 fokra hűtjük le a tejet, megtartja édességét. E végre jól átszellőztetni is lehet a tejet. A levegő szénsava ugyanis gátolja a tejsav képződését; minél bensőbben érintkezik a tej a tiszta levegővel, annál tovább marad édes. Az átszellőzés egyúttal eltávolítja mindazon szagokat, miknek a tej alá van vetve, melyek csak később, ha vajjá dolgoztatik fel, jönnek ismét elő. Nyáron tehát fődolog a tejet mindjárt lehűteni, ami leginkább akkor szükséges, ha nem szállittatik oly messzire, hogy útközben kellőkép lehűlhetne. Végül a lehűtött tej vajnyerésére is jobban kihasználható, mint a hűtetlen. (Egy falusi asszony.)
